Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Holló László: Az erdélyi katolikus autonómia: az Erdélyi Római Katolikus Státus

vényerejű rendelettel egyoldalúan és azonnali hatállyal felbontotta a Konkordátumot és minden kapcsolódó egyezményt44, nem tartva be ezzel, nem csupán a Konkordátum 23. pontjában megfogalmazott egyezséget45 46, de a nemzetközi diplomácia legalapvetőbb normáit sem.

Ekkor az egyházmegye püspöke, boldog emlékű Márton Áron püspök, egyfelől tartva az esetleges kommunista befolyás alá kerülő, de világi tisztségük okán hivatalból státustagsággal bíró laikusok túlsúlyától, másfelől mivel „a Tanács kezelésében lévő egyházmegyei alapok és intézmények ingó és ingatlan anyagi javait a Román Nép- köztársaság kormánya az állam tulajdonába vette át, illetőleg átvételüket folyamatba tette az 1948. augusztus 3-i Közoktatásügyi Reformtörvény végrehajtása során”, 1948. augusztus 20-án dekrétumot adott ki411, amivel az Egyházmegyei Tanács működését felfüggesztette. Ügyintézését további rendelkezésig saját hatáskörbe vonta.47 48

A kommunista hatalom csakhamar felmérte a „katolikus hívek és néphez hű papok”4* szervezésére, a többségében laikus vezetés alatt álló Státus intézményében rejlő lehetőségeket. Már 1950. április 27-én, a stockholmi békekonferencia felhívásának ürügyén összeterelt „békeértekezleten” megalakult egy ún. Katolikus Akcióbizottság. Ez a püspöki felfüggesztés ellenére lépéseket tett a Státus újjáélesztésére, mely egy még abban az évben kiadott brosúrája szerint „az erdélyi katolikusság nevében hivatva van elősegíteni a katolikus egyház beilleszkedését Népköztársaságunk alkotmányos kereteibe, az egyházi életbe demokratikus szellemet vinni, s beállani a békéért harcolók hatalmas táborába. Ez lehetővé teszi a hívek és papok által anynyira óhajtott jóviszony kialakulását a katolikus egyház és a dolgozó nép állama között, mint ahogy ez a többi felekezet és az állam között már kezdetben kialakult.”4<J

44 Vö. 151. sz. törvényerejű rendelet, in Móniimul OJicial [Hivatalos Közlöny] 1948. július 19-i, 64. szám.

45 „A két szerződő fél fenntartja magának azt a jogot, hogy hat hónapos előzetes bejelentéssel felmondhassa jelen Konkordátumot.” Konkordátum, 23. pont, in /. Kullusztöivény; II. Konkordátum, 21.

46 Vö. 1996/1948. augusztus 20-i decretum, (kézirat)

47 A további rendelkezésre több mint negyven év után utódja, Bálint Lajos püspök idején, az 1989/90-es változások következtében, 1991. február 11-én került sor, aki határozatban intézkedett a gyulafehérvári római katolikus Egyházmegyei Tanács tevékenységének jogfolytonossági alapon történő újraindításáról, (kézirat)

48 A Római Katolikus Státus Kolozsvári közgyűlése, Kolozsvár 1951, 3.

87