Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Tóth Tamás: A magyar Egyház újjászületése a török hódoltságot követően. Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek tevékenységének tükrében (1733-1784)

I. A magyar Egyház a török hódoltság idején

Az oszmán hódítás, amely a reformációval egy időben történt, megváltoztatta Magyarország sorsát.3 Az 1526-os mohácsi csata lett a középkori Magyar Királyság bukásának szimbóluma. A törökök 1541-ben a fővárost, Budát is elfoglalták. Ekkor szakadt a Királyság három részre: az ún. Magyar Királyságra, az Erdélyi Fejedelemségre és a török hódoltság területére.

Fontos tény, hogy a régi Királyság összes püspöki székét betöltötték királyi kinevezések révén, akkor is, ha a püspökök többsége nem tudta hivatalát elfoglalni vagy a hódítás, vagy a reformáció miatt.4

3 A Magyar Királyság és annak keresztény Egyháza a 11. században jött létre. Szent István, Magyarország első királya (997-1001-1038) tíz egyházmegyét alapított. Esztergom kezdettől fogva érseki rangot kapott, de Kalocsa is feltűnően gyorsan megkapta ezt a rongot. A kutatók számára mind a mai napig nem teljesen világos, hogy a magyar Egyháznak miért már a kezdetekkor két metropolitai székhelye volt. Éppen úgy biztonytalan az is, hogy a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyének miért volt már all. századtól kezdve kettős neve, két székhelye, két székesegyháza és két székeskáptalana.

4 BliKli M., Esztergomi érsekek a kezdetektől és apostoli adminisztrátorok az újkortól napjainkig, in Esztergomi érsekek 1001-2003, Szerk. BliKli M., Budapest 2003, 41 1-413, cit. 412skk; KATONA I., A kalocsai érseki egyház története, Ford. TAKÁCS J., a lord, szakmailag ell. és s.a.r., az előszót és a kiegészítő jegyzeteket írta THOROCZKAY G., szerk. ROMSICS I. Kalocsa 2001skk, [= Ford. KATONA, História melwpolitanae.] II, 57-668. jegyzet; Az Egri főegyházmegye névtára 2004. Schematismus archidioecesis Agriensis pro anno Domini MMIV (Az Egri Főegyházmegye ünnepi sematizmusa VII. Schematismus archidioecesis Agriensis 7), Szerk. FlCZEK L. Eger 2004 15skk; A Gyulafehérvári Egyházmegye Névtára. Isten Szolgája, Márton Áron püspök születésének századik évében. 1996. Gyulafehérvár [1996], 9skk; Váci egyházmegyei almanach, Szerk. BÁNK J., Vác 1970. 145-180; A Nagyváradi Egyházmegye történelmi sematizmusa. Schematismus historicus dioecesis Magnovamdiensis latinorum. 2003, Szerk. FODOR J., Nagyvárad 2003, 132; A Veszprémi Főegyházme- gye névtára 2000, Szerk. Gyűrű G., Veszprém 2000, lOskk; A Szeged-Csanádi Egyházmegye Névtára 2000, Szerk. Gyuiay E., Szeged 2000, 21skk; Györegyházmegyei almanach. Schematismus dioecesis Jaurinensis, Szerk. PÁPAI L., Győr 2001, 36skk; Schematismus cleri dioecesis Nilriensis pro anno a Christo nato MCMXIII, Nitriae 1912, 10; A Pécsi Egyházmegye. Név- és Címtára 1999, Pécs 1999, 8skk; Schematismus dioecesis Neosoliensis pro anno MCMII, Neosolii 1902, 7; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Rosnaviensis pro anno Iesu Christi MCMVI, Rosnaviae 1905, 5; A Szombathelyi. Egyházmegye Névtára 2000. Schematismus dioecesis Sabariensis pro anno Domini A/M, Szerk. HORVÁTH L.-RÁBA 1., Szombathely 2000, 20; Schematismus almae dioecesis Scepusiensis pro anno a Christo nato MCMXIII, Agriae 1913, Iskk; A Székesfehérvári Egyluízmegye névtára, Szerk. MÔZESSY G., Székesfehérvár 2001, 15; Opel Sematizam Katolicke Crkve u Jugoslaviji. Crkev v Jugoslaviji 1974, Szerk. K. DRAGANOV1C et ai, Zagreb 1975, 54, Í38skk, 427skk.

118