Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)
II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Véghseő Tamás: Az unió ügye Magyarországon a 17. század második felében: Kollonich Lipót bíboros és a munkácsi püspökség betöltésének kérdése
hogy az apostoli vikáriusok, in partibus infidelium címzetes püspökökként, csak a Szentszéknek voltak alárendelve, míg a missziós ügyekben jártas Benkovich azonnal felfedezte a császári kinevező iratban rejlő belső önellentmondást.14 Püspöki működésének évei alatt De Camillis arra törekedett, hogy érvényre juttassa azt az elképzelését, hogy ő közvetlenül Kollonichnak van alárendelve, aki egyébként is biztos támasza volt. Egy 1693-ban Wiznickij Bazil pap és Sáfár Teodor munkácsi várkapitány konfliktusa ügyében kiadott dokumentumban De Camillis Kollonich kalocsai érsek erdélyi általános helynökének nevezi magát.15 16 Ennek a kánoni viszonynak az alapja nem világos, úgy tűnik inkább azt tükrözi vissza, amit Kollonich Rómában ígért De Camillisnek. Az egri püspökkel folytatott vitájában Kollonich elméletben az Egernek való alárendeltséget támogatta és azt tartotta szükségesnek, de a gyakorlatban nem erőltette a dolgot, hogy ne vegye kedvét a körülményektől egyébként is meggyötört De Camillisnek. Ez a fajta pragmatizmus Kollonich jellemző tulajdonsága volt, amit kifejezésre juttatott nem csak a görög katolikus egyház ügyeiben, hanem más esetekben is. A gyakorlatias Kollonich tudatában volt annak, hogy az unió sorsa nagyrészt attól függött, hogy az egyesült papság megkapja az egyházi kiváltságokat és mentességeket. Jóllehet mindez már 1646-ban az ungvári unió megkötésekor feltételként rögzítésre került, megvalósítására a következő évtizedekben nem történt komolyabb kísérlet. De Camillis érkezése, mint egy új korszak kezdete, alkalmas pillanatnak tűnhetett a kérdés napirendre tűzésére. Formálisan De Camillis kérte az uralkodót az egyházi kiváltságok és mentességek biztosítására, de a kulisszák mögött nyilvánvalóan Kollonich irányította a kezdeményezést. De Camillisnek kellett viszont a figyelem középpontjában állnia, mivel egy ilyen horderejű kezdeményezés jelentősen segíthette az új környezetbe való beilleszkedését. Látva törekvéseit a görög katolikus papok megláthatták benne a nyájáért buzgólkodó főpásztort, aki javítani akarja életkörülményeiket. 1692-ben az uralkodó kiadta a görög katolikus papság kiváltságait és mentességeit biztosító oklevelet,11’ Kollonich pedig - élve világi jogköreivel — támogatta a császári szándék gyakorlati végrehajtását. 14 HODINKA, A munkácsi görog-kalholikus püspökség okmánytára, 297-299. 15 PL Acta Radicalia, Classis X, Nr. 196, 53. cs„ föl. 80-81. 16 HODINKA, A munkácsi görög-kalholikus püspökség okmánytára, 347-350. 114
