Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Rokay Zoltán: Pázmány Péter latin nyelvű filozófiai írásainak forrásai

tricis, quae et inutiles sunt et deterrent tirones”). Fonseca tankönyvét használta Pázmány is, ám mindig kritikusan viszonyult hozzá.

Bibliakommentárok

Kiváló helyet foglal el a Luther által is sokat idézett Nicolaus de Lyra (+1349), de érdekes módon megtaláljuk Cornelius Janseniust is. Nincs okunk kételkedni abban, hogy Pázmány ismerte az egyházatyákat, főleg Szent Ágostont, ám hogy idézeteit honnan merítette, bizonytalan.

Kézikönyvek („Kurzusok”)

Az Ibériai-félszigeten két nagy Cursus-tanfolyam könyvei láttak napvilágot. Az egyik a coimbrai (Cursus conimbracensis), 1560-1597 között jelent meg. Szerzői: Emmanuel Goes, Cosmos Magelhaeus, Balthasar Alvarez, Sebastianus Cauto. - Ez a sorozat nemcsak Arisztotelész-, hanem Szent Tamás-kommentárokat is tartalmaz. - Noha a tények azt látszanak bizonyítani, hogy Pázmány közvetlenül is ismerte Szent Tamás és Arisztotelész műveit, ezekből a kézikönyvekből is idézhette őket.

A másik kézikönv a Salamanticensis - a salamancai. Salamancá- ban tanult Valenciai Gergely, aki Gulielmus Wrighttal együtt Ingolstadtban tanított. Ez utóbbi Bécsben Pázmány tanára, Grazban kollégája volt. Meg kell említeni Gabriel Vasquez Szent Tamás-kommentárját is, amelyet Pázmány szintén idéz. (A salamancai iskolához tartozik még: Vittoria, Soto, Cano, Medina és Banez is.)

jyAngol” hatás

Pázmány Scotus- és Ockham-ismeretét általában Wrighttal való ismeretségére szokás visszavezetni, valamint arra a tényi'e, hogy Rómában, az angol kollégiumban volt repetitor. A két középkori angol szerzővel szemben inkább kritikus, s Suarez segítségével bírálja őket. A Pázmány által idézett szkotisták közül Franciscus Lychetus (Licetto) bresciai ferencest kell említeni, aki megpróbálta kibékíteni egymással a szkotistákat, s aki 1520-ban Budán halt meg.

Ki kell emelni Thomas de Vio, Cajetan bíboros műveit is (Szent Tamás-kommentárjait), aki Magyarországon is működött, mint pápai követ, s akinek nevéhez Luther első kihallgatása fűződik (|1534).

100