Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Török József: Katolicizmus és magyar nemzettudat
379 Török József Katolicizmus és magyar nemzettudat „Mi a magyar? Mit jelent ez a mi? Mit jelent a magyar és mit jelent itt a kérdőjel? Próbáljuk elemezni” — hív bennünket Babits Mihály egyik kései tanulmányában,1 amelyet a magyar jellemről írt. Majd így folytatja: „Nem azt kérdezzük, ki a magyar, hanem hogy mi a magyar? Hogy ki a magyar, azt tudjuk magunkról, hisz mi magunk vagyunk a magyar. De mi az a magyar, ami vagyunk? S most nem az önismeretről van szó, nem valami lelkiismeretvizsgálatról, nem arról, hogy milyen a magyar? Nem is a jellemzés érdekel annyira. A meghatározás érdekel. Mi a magyar? A jellemzés csak eszköze itt a meghatározásnak. A magyarság lényege érdekel, az, ami benne sajátos és összetéveszthetetlen, ami mindentől megkülönbözteti.”2 A magyar nemzettudat keresésére mindez alkalmazható, és Babits kereső-kutató, néha keserves kínokkal terhelt kérdései esetében már azok fölvetése is választ ígér, igaz, a valósághoz hívséges választ. Ugyanezek a kérdések föltehetők a katolicizmussal kapcsolatban, pontosabban arra érdemes rákérdezni, mi a katolikusság, van-e katolikus-tudat, találkozik- e a katolikusság-tudat a nemzettudattal, s ha igen, e kettő segíti egymás kibontakozását, vagy éppen egyik a másikát gátolja, netalántán kioltja, megsemmisíti? A katolicizmus történelmi jelenléte, súlya miatt hazánkban méltó és arányos, illő és igazságos módon képviseli a kereszténységet, s történelméből könnyű felidézni azokat a momentumokat, amelyek emblematikusan jelzik nemzettudatformáló képességét, erejét. Amikor még nem kellett katolicizmust mondani, mert egy volt a latin kereszténység, 1456-ban megkondul a déli harangszó,3 és együtt imádkozásra, együtt gondolkodásra, együtt védekezésre szólítja előbb a nemzetet és a fenyegetett többi országot, majd 1500-tól az egész kereszténységet.4 Lehet-e éteribb, tűnőbb jelenség a harangszónál, amely mégis képes háromnegyedszázadon át távol tartani az oszmán szökőáradatot? Majd az ókori Atlantisz módjára alámerült Hódoltság lakosai számára ugyanez a kereszténység — de már a 1 Vö. BABITS, M., A magfar jellemről, in szerk. SZEKFŰ, Gy., Mi a magyar? Bp. 1939, 37-86. 2 Uo. 37. 3 Vö. szerk. VISY, Zs, A déli haranggá, Bp. 2000. * Bővebben lásd ÉRSZEGI, G., Az ér minden napján délben harangozni kell.\ in szerk. VISY, A déli harangszó, 187-202.
