Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Tarjányi Zoltán: A Tízparancs státusza a zsidó és a keresztény etikában

352 Tarjányi Zoltán napos imádságában emlékeztette is önmagát (Jer 2,2-3). Ám az igazi szövetség, a házasság Isten és a választott nép között a Sínai-hegynél történt meg, amikor Jah­ve Mózes által kihirdette parancsait, s a zsidó nép elfogadta ezeket. Ettől fogva ugyanis valóban összeszövődött életük: az egy igaz Isten kinyilatkoztatott törvé­nyeit a zsidóság képviseli a világban. Innentől kezdve a Tóra adja meg a zsidó identitás alapját. Ezután ugyanis a választott népnek kettős a hivatása: egyrészt be kell mu­tatniuk a többi népnek az erkölcsi szabadság gyümölcseit, másfelől pedig ugyan­csak a parancsok szerinti életnek köszönhetően spirituális képesek jutni, mert egy szellemi Istenhez méltó kapcsolatot tudnak folytonosan ápolni (Kiv 19,5-6). Ám mindez csak a szövetségbez való hűség által lehetséges: csak a parancsok megtartásával tudják megélni Istennel fenntartott bensőséges kapcsolatukat, s csak így képesek felragyogtatni minden ember előtt azt, hogy Istennek mi a terve a világgal, mely­be belehelyezte az embert (2Törv 28,10)3 Igen ám, de Mózes által Isten nem csak tíz parancsot nyilatkoztatott ki, hanem nagyon sokat: a Tórának nevezett öt mózesi könyvben a zsidóság életét totálisan megha­tározta. Háromféle területet fognak át Mózes törvényei: a jogit (pl. milyen ítéletet kell hozni lopás esetén), a kultikust (pl. mely ünnepen milyen áldozatot kell bemutatni), s az etikait (pl. hogyan kell gondolkodni a felebaráti szeretettől, a szexualitásról, stb.). S mivel Izrael létét és szabadságát kizárólag Istennek köszönhette, ezért az em­berek egyéni és közösségi életének minden vonatkozásának szabályait is Istentől eredeztette. így számlálták össze a Mózes könyveiben szereplő parancsokat, s 613-at találtak. „A zsi­dó vallás 613 törvényből áll. Két részre oszlik. Az egyik része tettekből áll, pl. na­ponta imaszíjat felvenni, a szegényt segíteni, Tórát tanulni, stb. Annyi cselekvő tör­vényünk van, amennyi tagja van az emberi testnek, szám szerint 248. Ezen kívül van 365 olyan törvényünk, amelyek mind eltiltások. Pl. tilos tisztátalant enni, tilos szom­baton munkát végezni, stb. Ilyen eltiltó törvényünk 365 van, ennyi ér van az ember­ben.”2 Más értelmezési hagyományban: ahány napja van egy esztendőnek. így a mó­zesi törvények az embernek minden csontját és minden napját birtokba akarják ven­ni: ezek megtartásával képes az ember istenképi méltóságának megfelelő életre. Tételesen felsorolva a zsidó vallást négy lényeges pontban lehet megragadni: 1/ Izrael a választott nép (5Moz 6,4-9); 2/ Izrael annak az egyedül igaz Istennek a népe, aki személyes és transzcendens létező, aki a Teremtő, akit ilyen megszó­lításokkal jogos illetni: Magasságos, Örökkévaló, Szent; 3/ Izrael a szövetségnek a népe: őt szabadította meg Isten, neki adott törvényt; 4/ Izrael tehát a Törvény­nek a népe. „A zsidó vallást helyesen úgy is meg lehet határozni, hogy ez a Tóra vallása, azaz a Törvénynek a vallása.”3 1 Vő. TAPIERO, M, Historique, analyse et structure, inszerk. Les Dix Paroles, TAPIERO, Cerf, Paris 1995,122- 127.- FRIEDMANN, B., A zsidó vallás törvényei, Miskolc 1925, 38-39. ^JOANNES, E, A zsidó vallás, (ford. Bánki Veronika), Gondolat, Bp. 1990, 26.

Next

/
Thumbnails
Contents