Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Baán István: "Az ember magasabb rendű az angyaloknál"
Baán István 25 megtett első lépés pedig az, ha valaki uralkodik a teste felett. Az ember testi mivolta nem jelenti egyúttal azt is, hogy alacsonyabb rendű lenne az angyaloknál, mivel a testiség Isten éltető és gondviselő tevékenységét tükrözi. Az ember Isten képére teremtetett, aki Háromság egy lényegben és sok energiában: Palamasz számára ez az alapja annak az elképzelésnek, hogy az ember magasabb rendű, mint az angyal, ezt azonban tételszerűen sosem fogalmazta meg. Az ember szélesebb skálán birtokolja a különféle tevékenységeket, mint a mennyei seregek. „A mi tudásunk hármassága (tö TpiaőiKÖu Tfjç rpeTépac yvojaetoc) mutatja meg, hogy mi inkább Isten képére vagyunk teremtve, mint az angyalok, nemcsak azért, mert hármasság, hanem azért is, mert magában foglalja a tudás minden fajtáját is. Az összes teremtmények közül ugyanis mi vagyunk az egye- düliek, akiknek az értelmen és az észen kívül érzékük is van, amely természet szerint kapcsolatban áll az ésszel, feltalálta a művészetek, tudományok és ismeretek legváltozatosabb sokaságát: földművelést, házépítést és azt, hogy a semmiből hozzon létre, még ha nem is az abszolút semmiből, hiszen ez Isten képessége.”1-5 A test és a testi érzékek által fejezheti ki az értelem tevékenysége igazi lényegét, vagyis hogy a Teremtő képére lett alkotva. Felmerül azonban a kérdés, hogy a testi megismerésnek egyik speciális fajtáját, nevezetesen a gyermeknemzést is lehet- e úgy tekinteni, mint az imént említett semmiből való teremtés egyik esetét, vagy nem. Úgy gondolom, Palamasz mint egyszersmind aszketikus író is szándékosan kerülte e téma felvetését. Egész munkásságában sehol nem foglalkozik a szexualitás kérdésével, mert sokkal jobban leköti az üdvözítő tudás problémája (természetesen nem gnósztikus értelemben véve, hanem a hészükhaszmus perspektívájában). Ha azonban azt mernénk állítani, hogy a szexuális aktus nem más, mint az értelem éltető tevékenységének egyik megnyilvánulása, akkor ez a kijelentés csak akkor lehetne igaz, ha az Isten parancsait követő házasság összefüggésébe ágyazzuk bele. A Paradicsom közepén álló fával kapcsolatban Palamasz két magyarázatot nyújt.13 14 Az egyik Nazianzoszi Szent Gergely nyomán az, hogy a fa nem más, mint a szemlélődés (Getopta).15 A másik magyarázat kifejti, hogy érzé- kileg is lehet szemlélni és enni róla. „Az érzékileg legédesebb táplálék azonban nem igazán és tökéletesen jó, nem mindig jó, és nem is mindenki számára jó, hanem azok számára az, akik úgy tudják felhasználni, hogy ne kerekedjen fölébük, kellő időben és kellő okkal tegyék, az Alkotó dicsőségére, azoknak azonban, akik ezzel nem tudnak így bánni, nem jó. Ezért vélem úgy, hogy érthető módon nevezik a jó és a rossz tudás fájának. Az isteni szemlélődésre és erényre irányuló képessége szempontjából ugyanis tökéletes, képes foglalkozni a legkellemesebb ér13 Cap. 63. PG 150,1165C; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 156. 14 Vő.. Cap. 49. PG 150.1157A; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 140-142. 15 Vő. Or. 38,12; PG 36,324C = Or 45,8 (szerk. VANYÓ, L., Nayjanyos^i Gergely beszédei (Ókeresztény írók 1?J, SZÍT, Bp. 2001, 240); PG 36.632D-633A.
