Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
1.3. Arisztotelész Arisztotelésznél a kozmosz rendezett, örök építmény, jóllehet a lakók kicserélődnek, de az egész örök. Ebben a rendezett kozmoszban állandó mozgást, keletkezést és elmúlást tapasztalunk, ahol a formából és anyagból álló létezők mozgatója és célja az „első mozdulatlan mozgató".124 A létezők lényege (oucna) a járulékokon keresztül jelenik meg, és a mozgató okok által a maguk lehetőségi létében (ôuvapiç) a cél: a betelj esültség felé mozognak. Ezt a mozgató formát az élőlényeknél svisksyEia-nak nevezzük, ami olyan program, mely magában hordozza célját és a cél eléréséhez szükséges erőt. A létezőknek ez a természetük, hogy dinamikusan céljukra irányuljanak, és akkor felelnek meg természetüknek, ha ezt meg is valósítják. Arisztotelésznél elsősorban a természet azt jelenti, hogy a létezőben magában van a mozgás és a nyugalom princípiuma.125 A természet minden más értelmezése csak ebből levezetett. Az ember számára is a természet tárja fel a célját, ami felé irányulnia kell. Az ember a boldogságra irányul, s hogy azt elérje, „természetesen" kell élnie, ami nem jelent mást, minthogy erényesen, de mindezt persze szabad belátás és gyakorlás által. „Tehát nem a természettől, de nem is a természet ellenére fejlődnek ki bennünk az erények, hanem természettől fogva úgy vagyunk alkotva, hogy befogadhatjuk őket, viszont csak a szokás által lehetünk bennük tökéletessé."126 Az ember természetes életét a Xoyoq szerinti élet jelenti, fel kell fedezni merre tart ez, ki kell fejleszteni az intellektuális és morális erényeket. A természete tehát az a norma, amely megmutatja a célt a számára, mint jót, ami felé szüntelenül tartania kell. A legfőbb törvény tehát az erkölcsi törvény, melyet a természet jelöl ki, s az embernek szabadon az ész által követnie kell. A nevelés ehhez bevezető, de az igazi erényes ember maga a törvény, „törvény önmaga számára", hiszen követi természete előírásait. A természettörvényről szóló tanítást Arisztotelésznél csakis az igazság-elmélete összefüggéseiben lehet megérteni, és csak ebben lehet feltárni, hogy mit jelent a természet. Az igazságfogalom (szűkebben, mint Platónnál) az emberi közösséghez tartozik. Különbséget 124 ARISZTOTELÉSZ, Metaphüszika, 1072b 125 HAGER, F.P., Natur, in HWPh, VI. 430. 126 ARISZTOTELÉSZ, Éthika Nikomakheia, II 1,1103a 61
