Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 3. A lex naturalis a teológiai horizontban
szeretet új parancsaként hirdetett. Joggal lehet az új parancsot a keresztény erkölcsiség összefoglalásának is nevezni, és ahhoz a kiszámíthatatlan többlethez apellál, ami egybeesik a befogadó kegyelem mértékével és ezért birtokol egy erőt, hogy ne csak a törvény korrekt megtartását teljesítse, hanem üdvös nyugtalanságával és többletével állandóan a jobb megoldások után kutasson. Jóllehet a Biblián kívüli világban is megjelennek jó etikák, de mégsem érik el Jézus üzenetének intenzitását. A döntő nem a parancs szószerintisége. A döntő súlyt az alapjául szolgáló krisztológiai előzetes döntés adja, ez adja az interpretációs kulcsot a helyes eljáráshoz, ami a felületes szemlélő számára üresnek, formálisnak tűnhet, ami csak a motivális síkon marad meg, és amit tetszés szerinti tartalmakkal lehet megtölteni. Mégis ez a benyomás a biblikus gondolkodás sajátosságáról nem igaz, az új parancs ugyanis eleve tartalmi keretfeltételeket fektet le előre. Amit a tudományos szaknyelv paradigmaváltásnak nevez67, itt az történik: gondolkodói áttörés zajlik, ami eredetileg az istenkapcsolat síkján mozog, de következésképpen az egész világgal való kapcsolatot magával vonzza.68 Ebben az értelemben a tóra tételszerűen megfogalmazott tartalmai változatlanok, ezzel szemben megváltoztak az interpretációs princípiumok. Az erkölcsi belátás és gyakorlat számára új keretfeltételek állnak elő, amin belül a cselekvés új útjai fedeztetnek fel. Az erkölcsi ész feljavító indukciós következtetései vannak munkában, nem új morális tan keletkezik. A fordulat különösen a határ- helyzetekben mutatja meg magát, ahol az erkölcsi belátás és gyakorlat a legvégső veszélyeztetésnek van kitéve. Krisztus után a keresztények etikai cselekvése is a triumfalizmus (dicsőség) minden látszatától távol tartja magát: a szenvedés a cselekvés formájának jelenik meg. így a kereszt balgasága kerül az érdeklődés középpontjába, és a kereszt teológiája az erkölcsteológia témájává lép elő. A teofánia krisztofániává lesz, Isten erős karja, gondviselé67 A tudományelméleti megfontolások a megértés segítségére lehetnek itt. Minden tudományban az alapreflexió területén a „paradigmaváltás" kifejezésnek szilárd helye van: ez az öszeomlását jeleti minden ismeretelméleti és axiológiai feltevés összességének, amire az adott tudomány egyes igazságai épültek, így készül hely az új paradigmának. Hasonló történt Jézus igehirdetésében. 68 Az isteneszme nem egyszerűen a világ fokozataiból emelkedik fölfelé, hanem Isten kenózisa mintájára, ami beletestesül a világba, és ez a kenózisa beteljesedik a kereszten és a feltámadásban, úgy itt is a gondolkodási forma radikálisan megváltozik, a gondolkodás forradalma zajlik. 43