Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

I. Tudományelméleti keretfeltételek - 3. A lex naturalis a teológiai horizontban

tettségében magától értetődő orientációt ajándékoz a hívőnek, de ez mégsem abszolút közölhetetlen, nem zárt és önmagára visszahajló világ, hanem a kommunikációra képes befelé és kifelé is.

Az ószövetségi gondolkodás példaszerű erre a problémára, hogy erős identitással hogyan lehet élő párbeszédet folytatni a környező kultúrákkal. Az ószövetségi gondolkodás határai nem egyértelmű merevséggel futnak elhatárolódva más szellemi kultúráktól, sokkal inkább az ozmózis jellemezné találóan a helyzetet: az életszerű áthatás uralkodik, az etikai önelégültségnek nyoma sem található. így a Dekalógus számára egy biblián kívüli minta egzisztál, az erkölcs törzsi gyökerei a háttérbe szorulnak és aztán egy szöveggé nőnek össze.48 Az O-, és az Újszövetség is Isten maradandó közelségéről beszél, amiből az élet iránti bizalom fakad a halálban, a bűnben és a homályban is. Ebből fakad a keresztény élet erkölcsi dinamikája. Az Ószövetség az ember méltóságát emeli ki istenképiségével, valamint a természet teremtettségét, ami mítosztalanítást jelent. A teremtés és Isten önkinyilatkoztatása miatt a természet, mint kozmosz elveszítette a maga vallásos, isteni kvalitását. Az ember legeredetibb vonatkozása kapott hangsúlyt: kapcsolata Isten és embertársai felé. A nép történelmi magatartása tulajdonképpen válasz-karaktert vett fel: Isten üdvtörténeti hívására válaszolnak. A Dekalógus eredete is jóllehet a környező kultúrákban gyökerezik, de beemelték a nép és Isten közötti hívás-válasz üdvtörténeti dialógusába.49 A Dekalógus úgy jelenik meg, mint Isten akaratának közvetlen megnyilvánulása. A Dekalógus-kutatás irodalomkritikai módszere (J. Wellhausen) azonban kételkedik a szövegek egységében. A történet-kritikai iskola (S. Mowinckel) az eredetét a kultikus áldó-, és átokmondásokban látja, közelebbről a szövetség megújításának keretében. A szövetség kultuszában látja eredetét G.v. Rád is, aki szerint párhuzamba hozható a keleti szövetségkötés mintájával a király és vazullusai között.50 Mindegyik elmélet alapvetően a kultusz, a szövetség és a törvények egységéből indul ki. Jóllehet hasonló törvények a környező kultúrákban is voltak, a zsidó Dekalógust mégis csak a szövetség és a kultusz hori48 RÖMELT, Vom Sinn Moralischer Verantwortung, 38-43.

49 Uo. 38-39.

50 SCHREINER, ]., Die Zehn Gebote im Leben des Gottesvolkes. Dekalogforschung und Verkündigung (Biblische Handbibliothek 3) München 1966, 13-15.

34