Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 2. A filozófia igénye
duális szabadságjogok és alapvető jogi princípiumok forrását jelenti. Míg a természetjog etikai teóriája kevésbé érdeklődik a jog és az erkölcs megkülönböztetése iránt, addig a jogfilozófia nyomatékosan keresi a két szféra határait. A jogfilozófia felfogása szerint ugyanis csak akkor lehet értelmesen rákérdezni a jog etikai megalapozására és a jogi közösség által hozott törvények morális elismerésére, ha sikerül a jog és a morál különbségét pontosítani. Itt az alapvető filozófiai probléma az, hogy a természetjog kifejezésben a természet az ember ideális eszes természetét jelenti, vagy az ember természetes igényeit mutató empirikus-biológiai struktúráját.23 Az etikai és a jogfilozófiai elméletekben a „természetjog" kifejezést tekinthetjük a legáltalánosabban olyan gyűjtőfogalomnak, amire valamilyen módon az önkény, a jog tetszőlegessége ellenében szoktunk hivatkozni. Összefoglalóan azt mondhatnánk, a természetjog igényt tart arra, hogy az erkölcsi élet és a jogrend princípiumait az emberi természet sajátosságainak megfelelően feltárja, hiszen ebben az az előfeltevés van, hogy az emberek közös természetét az etikára és a jogra vonatkozóan meg lehet állapítani, azt tartalmilag és tiszta eljárással rögzíteni lehet mindenkire kötelezően, és az semmilyen nézőpontból nem kérdőjelezhető meg. Ekkor kezdődik el a természetjogi elmélet keresztútja. 2.1. Perszonális metafizika Az erkölcsteológia az igazság szolgálatában mindenki segítségét igénybe veszi, de különösen a filozófia a fontos neki. A filozófus óvja meg a teológust attól az észrevétlen kísérlettől, hogy bezárja magát a saját gondolkodói önelégültségének viskójába. A terhes súrlódás ennek következtében nem marad el. Hiszen a filozófus az ujját a lezáratlan, megoldatlan problémák sebeire teszi. Különösen ott segít, amikor elfogulatlansága miatt a gondolkodás elmozdulását tudja elindítani. A filozófia szolgáltatja a megfelelő szellemi eszközöket, hiszen nem ritkán a meggyőző megoldások a hiányzó eszközök miatt futnak zátonyra. Élesíti a teológus figyelmét, és még azzal is segíthet, ha a filozófus egészen eltávolodottnak tűnik, sőt ahol az ellenfél 23 SCHOCKENHOFF, E., Naturrecht und Menschenwürde. Universale Ethik in einer geschichtlichen Welt, Matthias Grünewald Verlag, Mainz 1996, 30. 21
