Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

I. Tudományelméleti keretfeltételek - 1. A jelenkori erkölcsi gondolkodás kontextusa

mégis feltárni az emberi természet, az emberi szellem azon egyetemességeit, melyek az összes kultúrában azonosak.10

Ehhez valóban metafizikai természetű filozófiára van szükség, mely képes az abszolút igazsághoz vezető útra segíteni. Az ember valamennyi transzcendentális tapasztalatában rés nyílik a valóság metafizikai dimenziójára: a szépség, jóság, igazság, a közösség, Isten megtapasztalásában. A FR szerint a jövő kihívása, hogy sikerül-e a jelenségtől eljutni az alaphoz, sikerül-e a tapasztalatoknál és jelenségeknél közvetlenül leragadó gondolkodásnak újra felmutatni a metafizikai, transzcendens dimenziót.11 A metafizika ugyanis közvetítő a teológiai kutatásban. Ha a teológiát megfosztanánk a metafizikai távlattól, nem léphetne túl a vallásos jelenségek vizsgálatán, lehetetlen volna az „intellectus fidei", a hívő megértés. Ha a hívő valóban meg akarja érteni a teljes hagyományt, igénybe kell vennie a létezés filozófiáját. A létezés filozófiája a keresztény metafizikai hagyományban aktív, dinamikus filozófia, mely az igazságot a maga ontológiai, oksági és kommunikatív struktúrájában nyújtja. Erejét és állandóságát onnan nyeri, hogy a létezés aktusára támaszkodik, mely „teljes és általános nyitottságot biztosít a teljes valóság iránt, átlépve minden határon, hogy elérje azt, aki mindent megajándékoz a beteljesedéssel."12

A metafizikai létfilozófiára és a metafizikai antropológiára nem önmagáért van szüksége az erkölcsteológiának, hanem azért, mert az igazság meggyöngülésével, a „saját igazság" előtérbe kerülésével az ember erkölcsi lelkiismerete is elbizonytalanodik. A „saját igazság" saját értékrendszert követel. Az enciklikák szerint olyan tiszta filozófiai etika kell, ami tiszteletben tartja az értékek igazságát; ami nem szubjektív, nem is csak a pragmatikus érdekeket szolgálja.13 Az alapvető értékek, erkölcsi elvek azért fontosak, mert meggyöngült az a megbízható alap, amire az egyén és a társadalom élete építhető, hiszen az igazság ragyogását nem önmagáért keressük, hanem a jó, boldog életért. Az igazság és a jóság belsőleg lényegesen összetartoznak, boldog csak az az egyén és társadalom lehet, aki erkölcsösen viselkedik. Az enciklika szerint ehhez az egyháznak olyan filozófiát

10 FR 70-72.

11 FR 83.

12 n. János Pál pápa: Beszéd az Angelicum pápai főiskolán 1979. nov. 17-én, 6: Insegnamenti, 11,2 (1979) 1183-1185.

13 FR 98.

16