Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 4. A valláserkölcsi tudat és értéktapasztalat
4. A valláserkölcsi tudat és értéktapasztalat A szüneidészisz, illetve a szüneidosz a 'belső' alapjelentésben az emberi tevékenység hordozója, s mint ilyen a kiváltója is. Ettől függ a lelki, a vallásos és az erkölcsi élet minden megnyilvánulása. Bölcs támogatására szükség van. A vallásos tudat és az értéktapasztalat jelenti a belsőben gyökerező és növekedő tevékenysége összességét. 4.1. Az Istentől származó tudat A szüneidésziszhez kapcsolódik az Istentől származó tudat. A meghatározás világossá teszi, hogy itt nem immanens kapcsolatról van szó, hanem transzcendensről. Ismeretes azonban, hogy a conscientia Cicerónál és Senecánál pusztán profán jelentést is hordozhat.419 A szó ugyanis többek között jelentheti egyszerűen valaminek a tudását és ismeretét is. A szüneidészisz jelentéstörténete és változása szempontjából fontos Origenésznél a pusztán profán jelentés igazolása. Vannak-e arra bizonyítékok, hogy a szó egyszerűen tárgyszerű (nem vallásos) dolog ismeretét jelenti? Kelemennél a szüneidészisz kizárólag az ember Istenre irányuló világára vonatkozik.420 Itt figyelemre méltó fejlődés rajzolódik ki. Origenész tovább folytatja elődjének vonalát, mely szerint a szüneidészisz szó vallásos tartalmat hordoz, s nem pusztán földi dolgokat jelöl vele. Sehol sem található olyan hely, amely kivételt jelentene; a szüneidosznál sem.421 Ez a szűkített szempont a latin nyugaton is érvényesült és kiszorította a conscientia szélesebb fogalmát. Ágoston egészen Origenész hatása alatt áll. Az ő conscientia-íogalma kizárólag vallásos tartalomra korlátozódik.422 Más a helyzet az egyszerű szüneidenainá\, amely gyakran előfordul. Általában valaminek a tudását, ismeretét jelenti, de minden területre kiterjedhet. Nem lehet csak vallásos dolgokra korlátozni, azonban ez sincs kizárva.423 A 'tudatában lenni' kifejezés a szüneidenai alapformája visszaható névmással. Ez a szóképzés nem semleges dolgokra vonatkozik — különösen nem az Ezekiel könyvéhez írt homíliákban —, hanem mindig a személyes erkölcsi magatartásformákra. Ezek között ilyeneket említ: jó magatartás, nemi tisztaság,424 jó tett és bűn,425 az erkölcsös419 Thesaurus Linguae Latinae IV, 364-368. 90
