Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ

utóbbi főnevet átalakítja. így következik be a valószínűtlen, és a görög szövegnek teljesen ellentmondó magyarázat: Isten gyülekezetében „locus sanctus" a tökéletes hit, a tiszta szív szeretete és a jó belső.344

Az lPét 3,21-et345 nem idézi kifejezetten. A kereszténységben Istentől az embernek ajándékozott és a Feltámadott által közvetített lelki belső gondolata nagyon jól megfelelt Órigenész gondolkodás- módjának. Szilárdan meg van arról győződve, hogy a megkeresztelt nemcsak külsőleg tisztul meg, hanem húsvétkor belsőleg is, a sírból feltámadó Úr áldozata által. Nem a vízözön hozza a szabadulást, amely csak a testet érinti, hanem az Úr húsvéti dicsősége. A 'jó szüneidészisz' a megváltottnak Krisztussal való közössége révén helyreállított belsője. Úgy tűnik azonban, hogy Órigenész az lPét 3,21-et többször példaként is felhasználja. Beszél például a dicsekvés szeny- nyéről a belsőben (szüneidosz).3*6 A 'rhüposz' főnév (szenny) az lPét 3,21-re emlékeztet, ahol az nem feltétlenül a 'kenodoxiához' kapcsolódik. Ha igét használna (beszennyezni), akkor a 'molünein'-re347 vagy 'miainein'-re3*8 kellene gondolni. A szüneidosz a péteri szüneidészisz) is pótolja. Az utóbbi különösen feltűnő. Miután nem szó szerinti idézetről van szó, lehet, hogy Órigenész a Philón által szívesen használt szót alkalmazta. A jelentés ugyanaz marad: ha mi Isten parancsait pusztán azért teljesítjük, hogy belsőnkben a dicsekvésnek, vagy az embernek való tetszés szennye vagy valami hasonló legyen, nem cselekszünk hibátlanul akkor sem, ha látszólag teljesítjük a parancsot.349

344 In Lev. hóm. 5,3; SC 286: In Ecclesia Dei locus sanctus est fides perfecta et caritas de corde puro et conscientia bona. Marcel Borret így magyarázza ezt a helyet: „11 sagit de foi intègre et de sainte conduite, de victimes, de la parole de Dieu et de la saine doctrine”. (Homélies sur le Lévitique, Cerf, Paris 1981, SC 286, 218, N" 2.).

345 lPét 3,21: „A keresztség titeket is megment, hiszen az nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés (eperótéma) Istenhez, hogy adjon tiszta lelkiismeretet (szüneidészisz) Jézus Krisztus feltámadása által."

346 In Le. hóm. 2; GCS 9,17,18: en to szüneidia rhüpon kenodoxiasz ekhein. (SC 87: inconscientia nostra vanae gloriae sorde respergimur.) H. Crouzel itt megjegyzi: „Ce passage affirme avec force et netteté, Vidée que la valeur d'un act humain ne dépend pas seulement de son contenu objectif mais du jugement de la conscience et de la droiture intérieure. Faut-il souligner l'importance de cette vérité dans toute la tradition!" — Hasonlóképpen ír Órigenész in Scholia he. 1,10; PG 17,316 D.

347 IKor 8,7.

348 Tit 1,15.

81