Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ

és a Jób 32,8-ra:

„Incorruptibilis est spiritus in hominibus".

A bűnös léleknek (anima peccatrix) Isten Leikétől való elválasztása megfelel a Parusziára vonatkozó kinyilatkoztatásnak: a Mt 24,40-ben:

„Ha ketten lesznek a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják" és a Róm 2,15-ben:

„a lelkiismeret tanúskodik..

Ilyen merész allegorikus megközelítés során sikerül igennel felelni a feltett kérdésre, hogy a Róm 2,16 szerint az anima és a conscientia vajon különböző fogalmak-e.272 A szüneidésziszt latinra egyszer ani- musszál fordítják, másszor viszont az utóbbi fogalom a bűnöktől terhelt conscientiának a hordozója.273

3.2. A hívő-vallásos magatartás

A szüneidészisz (szüneidosz) a 'belső'-re vonatkozó alapfogalom. Minden egyes belső folyamat középpontját és ezeket magukat is jelölheti. Ezért, mint a belső hit, a vallásos gondolkodás és annak megnyilvánulásai középpontjában áll. A hit világa (pisztisz) ebben gyökerezik. A vallásos érzést mint a belső telítettség megnyilvánulását és mint képzeletvilágot a szüneidészisz hordozza. Éppen így minden egyes megjelenési forma ezzel nevezhető meg.

a) Minden a 'tiszta' szüneidésziszre megy vissza (katharn szüneidészisz), az igazi vallásos belsőre. Ebben az értelemben Órigenész átveszi a páli állítást:

„A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük."274

272 Com. in Rom. 2,9; PG 14,893 A. — Órigenész pszichológiájáról és a mens, anima, valamint a nousz, pszükhé, pneuma fogalmakról lásd Schüler, W., Die Vorstellungen von der Seele bei Plotin und Origenes, in ZTK 10,1900, 169.181; Völker, W., Das Vollkommenheitsideal des Origenes, Mohr, Tübingen 1931, 22; Rüsche, F., Das Seelenpneuma, Schöningh, Paderborn 1933, 18.40-48; Rahner, H., Das Menschenbild des Origenes, in Franos-]ahrbuch 15, Zürich 1947, 203.215; Karpp, H., i. m. 187. Az igazi ember az emberben Philon és Plotinosz szerint a nousz (De congr. erűd. gratia 96; Ennead. VI, 7,5). Philon a nousz és az aiszthészisz kapcsolatát a férfi és a nő kapcsolatával allegorizálja.

273 C. Cels. 5,1; SC 147. In Jer. hóm. 6,2; SC 232: „Animum eius percellat, qui conscientiam habet aliquo peccato pollutam."

274 Tit 1,15.

72