Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ

ber szó a 'leb', melyet az Újszövetségben leginkább a 'kardia' szóval fordítanak.

Origenész követi ezt az előképet. Hexaplájában a Sir 7,23-ban megjelenik a 'leb' és a 'kardia' is.253 254 A szüneidészisz ismételten helyet kap a változatok sorában, egyes esetekben, mint a kardia szinonimája. Mind a kettő helyettesítheti a másikat, vagy egymás mellett alkalmazza őket. Ez a jellemző, pl. amikor a 'belső szobáról' (in conscientiae suae conclavi)25i vagy a 'lelkiismeret házáról' van szó mint a jócselekedetek 'raktáráról'.255 Előfordul a következő formula is:

„a bűnös megbűnhődik szüneidésziszében és megfeddik saját szívében."256

Továbbá a kereszténynek mint a hívők általános papságában részesülőnek a rábízott titkokat belső világának fátyla mögött kell megőriznie (intra velamen conscientiae custodire) és nem szabad ezeket könnyedén a nyilvánosságnak kiszolgáltatnia.257 Legbelsőbb lényüket Isten nyilai találják el (in interioribus nos conscientiae percutis) azért, hogy a jóhoz visszavezessenek bennünket.258 A templomi prédikátor sokféle félreértésnek van kitéve. A túlságosan buzgó, lelkes hallgatók olyan véleményeket tulajdonítanak neki, amelyeket ő belül, szívében egyáltalán nem képvisel (quae conscientia nostra non recipit), a rosszakarók pedig rágalmazó vádakat hoznak fel ellene.259

Többször szerepel a szüneidészisz ott, ahol az Újszövetség görög szövege a kardiát hozza. Ez különösen érvényes az ljn 3,21-re.260

253 Vö. PG 16,1531. A héber 'leb' és a görög 'kardia' a latin 'conscientia-nak felel meg.

254 In Judices hóm. 7,2; GCS 7,506,7, SC 389. Vö. Teichtweier, G., Die Sündenlehre des Origenes, Pustet, Regensburg 1958.

255 In Judices hóm 7,2; GCS 7,506,12, SC 389: in horreo conscientiae congregata. Teichtweier, G., i. m. 86.

256 Vö. lKor 8,12. In Jer. hom. 20,9; SC 238 (kolazein, baszanizein).

257 In Num. hom. 4,3; SC 29: intra velamen conscientiae custodire nec facile proferre ad publicum. Teichtweier, G., 86. Római Hippolütosz (t 255) számára a szüneidészisz a hívő belső világa, amely a beavatási szertartások és titkos tanítások révén a kívülállókkal szemben hallgatásra van kötelezve (BKV 40, Hipp. 16).

258 In Ps. 37,2 hom. 1; PG 12,1374 A, SC 411.

259 In Le. hom. 25,6; SC 87. Sei. Ps. 44,11; PG 12,1432 B. Az „ekklésziának" és az ő belsőjének elrejtett és belső „doxájáról" való beszéd teljes bizalom Isten felé (szüneidoti plerei parrésziasz).

260 In Jer. hom. 16,4; SC 238. Sei. Jer. 16,16; PG 13,564 D. In Mt. fragm. 102,2; GCS 12,1; 58,10. Com. in Rom. 2,9; PG 14,893 B. — Itt 'conscientia' áll 'kardia' helyett; Com. Mt. ser. 18; GCS 11,33,29: cor et conscientia.

69