Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 5. Alexandriai Kelemen
ezt a szót. A páli teológia szüneidészisz-íelíogása minden esetre nagy hatást gyakorolt Kelemenre.202 203 201 5.1. A szüneidészisz mint tudat és ismeret Ebben az összefüggésben arról a belső hangról van szó (örömhír), amely egyeseket szólásra, írásra, másokat hallgatásra vagy olvasásra kényszerít. Kelemen azt állítja, hogy mindenkinek saját magának kell az alkalmasságát megvizsgálnia: a választáshoz és elutasításhoz a legjobb segítség a szüneidészisz. Ennek biztos alapja azonban a becsületes élet, amely az igaz tanítást elfogadta. Itt a szüneidészisz jó döntéshez segít.204 A szüneidészisz mint tudat és ismeret Kelemen szerint a saját és mások erkölcsi magatartásának a vizsgálatát szolgálja. Többször idéz Pál leveleiből, ahol az Apostol egyéni döntést igényel.205 206 Kijelentésének alátámasztására a következő részt hozza: „Aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Vizsgálja meg magát mindenki s csak úgy egyék a kenyérből és igy ék a kehely bői",20 Kelemennél feltűnő a páli terminológiához való igazodás. Itt azonban nem szerepel a szüneidészisz, mégis a kifejezés jelentésének és körülírásának értelmezésére felhasználja. 202 Kelemen tanítását a szüneidésziszról főleg a „Sztromateisz" c. művében lehet nyomon követni. Általános eligazításként lásd Stelzenberger, J., Über Syneidesis bei Klemens von Alexandreia, in MThZ (1953/4), 27-33. Alexandriai Kelemen erkölcsi tanításáról a legjobb tanulmány: Prunet, Olivier, La morale de Clément d'Alexandrie, (Études d'Histoire et de Philosophie Religieuse 61), PUF, Paris 1966. 203 Strom. I, 1,5,2; GCS 15 5,21. Vö. Bauer, D. W., Griechisches-Deutsches Wörterbuch zu dm Schriftm des Neuen Testaments, Berlin 1937, 1308: felsorolja azokat a helyeket, ahol a görög világban és a Bibliában a szüneidészisz a 'tudat' jelentését hordozza. 204 Strom. I, 1,5,2; GCS 15 5,20-24. 205 Vö. Gál 6,8; 2Kor 6,4,10; lTim 5,21. Vö. Seelhammer, N., Das Gewissen in der Kirche, in EKKLES1A, Festschrift für Bischof Dr. Mathias Wehr, Trier 1962, 95-118: „Bei Clemens von Alexandrien bedeutet Syneidesis sowohl das Wissen um die eigene sittliche Haltung als auch das Mitwissen um die sittliche Einstellung anderer" 99. 206 IKor 11,27-28. 56
