Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 4. Az apostoli atyák

10,22 után helyes a szív megtisztítása a rossz lelkiismerettől a test lemosásával összekötni. A rossztól a jó lelkiismerethez való fordulást nem lehet sem az erkölcsi életre, sem a szertartásokra korlátozni, mert ez az egész embert fogja át Istenhez való viszonyában. Ezért valószínűleg a szüneidészisz kaié186 ismét a keresztény létre utaló kifejezés, amelyre vonatkozólag a levél írója a levél címzettjeinek közbenjárását kéri.

3.3. Az első Péter-levél

Az IPét-ben a szüneidészisz agathé — úgy látszik — megszokott fordulat a keresztény élet jelölésére. Erre utal az 3,21-ben szereplő formula,186 187 amelyben a keresztséget úgy határozza meg, mint Istentől a jó lelkiismeret kérését (eperótéma). Egy elterjedt keresztségi szöveg áll előttünk, amelyben a következő kérés rejlik: „icapSíav Kaöapáv ktíctov év égői, ó 9eós".188

4. Az apostoli atyák

A szüneidészisz gyakran egyenletes elosztásban jelenik meg a különböző szerzőknél.189 Majdnem kizárólag egy jelző határozza meg, az Újszövetséggel szemben azonban erősen moralizáló értelme van, ami valószínűleg az újszövetségi fogalmak elterjedésével van kapcsolatban.190 Az asszonynak mindent meg kell tennie „év ágcágai Kai ae(ivfj Kai áyvfj awei8f|cjei".191 Az ember tudja, hogy Istent szolgálni kell, és kell is, hogy ezt megtegye: en agathé szüneidészei hüpar- khón,192, vagy en kathara szüneidészei.193 A Pasztorális levelek eretnek harcára emlékeztet Antiochiai Szent Ignác, aki azt állítja, hogy ha va186 Zsid 13,18.

187 Stelzenberger, J., i. m. 65-66.

188 Zsolt 50,12: „Istenem, teremts bennem tiszta szívet." Az lPét 3,21 magyarázatát lásd: Spicq, C, Théologie morale du Nouveau Testament, I, Gabalda, Paris 1970, 71, N° 1.

189 Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament VII, 918.

190 Stelzenberger, J., Lehrbuch der Moral théologie, Schöningh, Paderborn 1953. Geschichtliches zur Kehre vom - Gewissen. Die Patristik, 90: „Die Kirchenväter und — Schriftsteller führen die Syneidesis-Auffassungen des Paulus fort. Das Wort ist in vielfacher Bedeutung gebraucht. "

191 Idem I, 3, in ÓÍ 3, 106; vö. Poli V, 3 in ÓÍ 3, 200.

192 Idem. XLI, 1 in ÓÍ 3, 130.

193 lClem XLV, 7 in ÓÍ 3, 133.

54