Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

II. A szüneidészisz-fogalom az Újszövetségben és a II. századi írásokban - 2. Szent Pál tanítása

lapsa színjén, amint ezt a Rómaiaknak írt levél említi, és a natura redempta szintjén, vagyis a hit és a kegyelem segítségével.148

b) A lelkiismeret és mások magatartása

Lelkiismeretünk mások megítélésében bíróként is működhet, és mások is megítélhetnek minket. Szent Pál tanítása alapján mások téves ítéletével is számot kell vetni, nehogy botránkoztassunk. Egy hitetlen meghívott kereszténynek joga van a bálványoknak feláldozott húsból enni. És mégis ez a megszorítás áll előtte: Ha valaki azt mondja nektek:

„ez áldozati hús, ne egyetek belőle, egyrészt a figyelmeztető, másrészt a lelkiismeret miatt. Nem a ti lelkiismeretetekről beszélek, hanem a figyelmeztetőéről. Miért vessem alá szabadságomat egy másik lelkiismeret ítéletének".149

Aki a keresztényt bálványhús evésére bíztatná, ez egyúttal a pogány istenek előtt való tiszteletet jelentené. Ha a keresztény a szabadsága szerint cselekedne, a figyelmeztető lelkiismerete alapján elítélésben lenne része. Tehát tartózkodnia kell, hogy a szabadságát használja.

A lelkiismeret ítélete másokra vonatkozóan nem mindig hamis, hanem gyakran igaz és megalapozott. Ebben az esetben ez valamiképpen Isten eljárásával azonos:

„Mivel az Úr félelme átjár bennünket, igyekszünk meggyőzni az embereket, hiszen Isten ismer minket és remélem, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is tisztán állunk."150

Pál helyes szándékkal, aggodalom nélkül áll Isten ítélete elé. Ha a korintusiak a vele való kapcsolatban néha előítéletekre és rágalmakra hallgatnak. Az Apostol mégis biztos abban, hogy igazat adnak neki, és az ő lelkiismeretük tárgyilagosan ítéli meg tetteit és szándékait.

Ez az ítélet már egyetemes érvényű:

148 Delhaye, Ph., La Conscience morale du chrétien, DDB, Tournai 1964, 20.

149 lKor 10,28-29.

150 2Kor 5,11.

46