Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 2. A lelkiismeret fogalma a görög világban

Számos írás beszél a rossz lelkiismeret nyugtalanságáról és a feladat teljesítésekor megnyugvó lelkiismeretről. Ezek azonban nem görög nyelvű szövegek. Miért a latinoknál tűnik fel főleg a lelkiismeret fogalma? Azért, mert a latin irodalom őrizte meg a vulgáris szóhasználat jelentős részét. Ezek az alkalmazások azonban a számunkra elveszett görög forrásokból merítettek. A latin művek számunkra a hellén gondolatoknak a hordozói, amelyek eredetileg görögül jelentek meg. Philónt is áthatotta a hellén filozófia és ő is gyakran élt a lelkiismeret fogalmával.

ad 3. A lelkiismeret mint tetteink tanúja vagy vádlója.

É. Bréhier Philón szövegeit — ahol a lelkiismeretről mint tanúról beszél — összekapcsolja egy Polübiosz féle mondással: „OüSe'iç yàp outil)? ővt6 pápTu? écrrl cjjoßepö? oiÍTe KaTtjyopo? Seivo? ú? f)

OÚV6CTL? T| KGCTOIKOÜCT ÍV TCÜÇ CKCtCTTCOV (jlUXdï?".

Amikor Philón belső tanúról beszél, Bréhier szerint nemcsak Polübiosztól, hanem ez utóbbi által felhasznált forrástól is függ.108 109 Ennek gyökerei a népi moralitásba vezetnek, amelynek első nyomai Euripidész tragikus műveiben fedezhető fel.110 Eme népi bölcsességgel szemben — amely az erkölcsi lelkiismeretre is hatással volt — Epiku- rosz nyitottabb, mint a sztoicizmus.111 Philón Epikurosz alapján beszél lelkiismeret-furdalásról, amelyet Seneca közvetítésével ismerünk:

„ouveiSijoei tői/ áSucripáTuv ayxopevo?; oí cruve iSijaei tóv oíkclcüv aSiKTipáTCüv é Xeyxő ge vöt; crwe LÔrj eret tivwv ápapTripaTÚv".112

108 De benef. 1,IV: Quum interrogaveris, quid reddat (beneficium) respondebo: bonam conscientiam. Quid reddat beneficium? Dic tu mihi, quid reddat iustitia, quid innocentia, quid magnitudo animi, quid pudicitia quid temperantia; si quicquam praeter ipsas, ipsas non petis (12,4).

109 Bréhier, E., Les idées philosophiques et religieuses de Philon d'Alexandrie (Études de philosophie médiévale, VIII), Vrin, Paris 1925, 300-301. Vő, Philon, Decal. 87; Quod Det. 23. Ez utóbbiban szó van a lelkiismeret (szüneidosz) gyeplőiről. Lásd még: Walbank, F. W., A historical commentary on Polybius, Clarendon, Oxford 1957.

110 Bréhier, E., i. m. 299-300. Vő. Bölcs 17,10. Vö. Görög drámák (Aischylos, Euripides), Európa, Budapest 2000.

111 Bréhier, E., i. m. 301.

112 A lelkiismeret-furdalásról lásd még a Tizenkét Pátriárka Végrendeletét: Test. Rub. IV, 3 in Óí 2,176; Test. Jud. XX, 2 in OÍ 2, 204. Philón szövegeiben szerepel a konkrét szüneidosz és az elvont szüneidészisz. A használatban nincs sajátos szempontja. A hellenista inkább a szüneidoszt, a népnyelv a szüneidésziszt részesítené előnyben.

33