Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban

kimutatták, hogy ez a közösség ismerte a Tizenkét Pátriárka Végrendeletét Nem meglepő tehát, ha tanításában is osztozott.

Philón is ismerte ezt a tanítást, de ő az értelem és az érzelem szembeállásaként magyarázta.

A rabbinikus hagyomány eme alapokról kiindulva részletes tanítást adott a két hajlam tevékenységéről, az ember szívében jobb és bal oldalon elhelyezkedő vágyakról és azok hatásairól.71

d) A lelkiismeretvizsgálat

Az Ószövetség nem ismer sajátos kifejezést a lelkiismeret-vizsgá- lat gyakorlatának fogalmi kifejezésére, de meglétét nem tagadhatjuk.72 Sajátos megjelenése Jób ártatlanságának ünnepélyes meghirdetésében található,73 ahol szabályos bűnlista szerepel a súlyosság mértékének feltüntetésével. Hasonlóképpen kell tekinteni a különböző bűnbánati zsoltárokra is. A rabbinikus írásokban tanúi lehetünk továbbá a lelkiismeret-vizsgálat vallásos megnyilvánulásának. Ezek a szövegek még jobban kiemelik a kiengesztelődés ünnepének rituális követelményeit, az egyéni megtisztulást, amely a második templom idején a bűnök kötelező megvallását is jelentette, és néhány zsinagógái imádságban kifejezett igényként szerepel. Ezeknek az elemeknek a megfontolása szélesítheti a szüneidészisz alkalmazásának ismeretét. Már itt érdemes utalni arra, hogy a Zsidóknak írt levél szerzője a kiengesztelődés ünnepének szertartása alapján a Krisztus által végbement megváltást a lelkiismeret megtisztulásának nevezi.

1.3. Philón

Először Philón gondolkodásában alakul ki teológiailag átgondolt tanítás a lelkiismeretről az ószövetségi és a hellén áramlatok keveredésével.74

71 Vö. Stuart, G. H. C, The struggle in man between good and evil. An inquiry into the Origin of the Rabbinic concept of 'Yeser Hara', Kok, Kämpen 1984.

72 Vö. Jaeger, H., L'examen de conscience dans les religion non-chrétienne et avant le christianisme, in Numen, International Review for the history of religions VI, 1959, 175-233.

73 Jób 31.

74 Philónról lásd: Daniélou, ]., Philon d'Alexandrie, Fayard, Paris 1958.

26