Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 7. A lelkiismeret és az őrangyal szerepe

Az eddigiekben már láttuk, hogy a szív (leb, kardia) a lelkiismeret ószövetségi megfelelője. 7.3. A pneuma - conscientia Origenész szerint a pneuma az emberben lévő isteni elemet képvi­seli.610 A Római levélhez írt kommentárjában szerepét összekapcsolja a lelkiismerettel.611 612 „Vajon a lelkiismeret más valóság-e (substantia), mint a szív vagy a lélek?'1612 kérdezi. Igen, mert ez a pneuma,613 Ennek a pneuma-conscientiánák kettős szerepe van: egyrészt a lelkiismerethez hasonló, előremutató, másrészt a végbevitt tetteket megítélő. így a pneuma-conscientia a lélek mellett álló tanító és vezető (velut paedagogus ei... sociatus, et rector),614 gonosztetteiért megfeddi (in malis animam reprehendat et arguat),615 jó­tettei miatt ujjong és örvend (in bonis quidem gestis gaudeat semper et exultet).616 A Zsoltárokhoz írt beszédében Órigenész elmondja, hogy gyakran a Szentírás is a pneumát használja a lelkiismeret (to szünei- dosz) megjelölésére. Példaként említi az lKor 2,11-et.617 M. Waldmann azt állítja, hogy Origenésznél a pneuma a lélek leg­felsőbb helyén, a hégemonikonban (principale cordis) található, amely az egyetemes értelem részeként irányítja az emberi cselekvést.618 610 Hóm. in Le. SC 87, 103, N° 6; Hóm. in Ex. 1,16; SC 352: spiritus qui praesidet ad auxiliandum; Crouzel, H., Art. Origène-anthropologie in DS XI, 937. 611 A pneuma és a conscientia elemzését lásd Dupuis, J., L’Esprit de l’homme. Étude sur l’anthropologie religieuse d'Origène (Museum Lessianum 62), DDB, Bruxelles 1967, 72. 612 Vö. Com. in Rom. 11,9; PG 14,893 A. 613 Com. in Rom.; PG 14,833 B: arbitror quod ipse sit spiritus. 614 Com. in Rom.; PG 14,893 B. Vö. Crouzel, H., in DS XI, 937. 615 Com. in Rom.; PG 14,893 B. 616 Com. in Rom.; PG 14,893 B. 617 Sei. in Ps. 30,6; PG 12,1300 B. 618 Waldmann, M., Synteresis oder Syneidesis, TQ, Mohr, Tübingen 1938, 367-369. A hégemonikon részletes kifejtését lásd: Crouzel, H., Origène, Homélies sur saint Luc, SC 87, 103; Lieske, A., Die Theologie der Logosmystik bei Origenes, Aschendorff, Münster 1938, 103; Rahner, K., „Coeur de Jésus, chez Origène" in RAM 15/1934/ 172-173. Az egyházatyák antropológiájáról: Spanneut, M., Le stoïcisme des Pères de l’Eglise, Seuil, Paris 1957, ch. 4: „Le composé humain", 131. H. Crouzel szerint Origenésznél a lélek vezetése keveredik a lelkiismerettel: „L'esprit est le pédagogue de l’âme qu’il guide dans la pratique de la vertu, car il se confond avec la conscience morale. " (DS XI, 937). 116

Next

/
Thumbnails
Contents