Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 7. A lelkiismeret és az őrangyal szerepe
a következő átfogóbb és szemléletesebb ábrázoláshoz vezeti őt: aki vétkezett és erre később emlékezik (se recordetur), az Dáviddal együtt mondja a Zsolt 51,5-öt: „bűnöm előttem lebeg szüntelen. " Vannak olyanok, akik helytelen lépés után egészen nyugodtak (securi), nem gondolnak gonosztettükre, és nem érzik át (sensus), amit tettek. Ezek nem ismétlik a Zsolt 51,5 szavait. Ha azonban valaki egy bűn elkövetése után szomorúnak és lesújtottnak érzi magát (consumitur et affligitur), és akit a lelkiismeret fullánkja ostoroz és szüntelenül mardos (conscientia agitatur, mordetur sine intermissione), és akit titkos belső szemrehányások kínoznak (impugnatur), az kimondja az idézett szavakat. Ennél az önmagára való emlékezésnél megjelenik a bűn arca is (facies), színe és különleges fajtája (species). Ha engedjük, hogy cselekedetünk elvonuljon szívünk szeme előtt és átgondoljuk az egyes dolgokat, akkor elpirulunk (erubescimus), és bánjuk azt, amit elkövettünk. Zavarodottságot érzünk, és joggal mondhatjuk, hogy bűneink miatt nincs épség csontjainkban.578 A visszaemlékező bűnös nyugtalanságát Origenész különböző képek segítségével írja le: „Amikor egy bűnös tettünkre emlékezünk, szívünket átfúrja súlyosan gyötrő lelkiismeretünk fullánkja."579 Rövidebben és szemléletesebben aligha lehet érzékeltetni az ilyen helyzetben való szenvedést. A bűnökre és a bűnös belsőre való vissza- gondolás úgy ég a lelkiismeretben, mint az emésztő tűz, a megtisztulás azonban világít.580 Órigenész azt a tanácsot adja, hogy lelkiismereti szükség és lelki szorongattatás esetén bűnbánatot kell tartani.581 Ez számára a gyógyulás útja, az egészség visszanyerésének eszköze. 7. A lelkiismeret és az őrangyal szerepe. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy a szüneidészisz vizsgálata folyamán még nem került sor a lelkiismeret és az őrangyal szerepének összehasonlítására. A két fogalom megnyilvánulásaiban 578 Sei. Ps. 37; hóm. 1,3; PG 12,1376 BC. 579 In Ps. 38,7; hóm. 2,42-43; PG 12,1407 A, SC 411: Cum ex recordatione delicti perurgentis conscientiae stimulis terebramur in corde. 580 Sei. Ps. 38; hom. 1,7; PG 12.1397 C. 581 In Lev. hom. 14,4; SC 287. 111
