Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Tarjányi Béla: Egy biblikus professzor "karrierje" a szocializmusban. Mócsy Imre SJ. élete
Az Evangélium kritikája természetesen nem jelent meg. De jobb is, mert még a Zsinat előtt írtam és a Commissio Biblica 1964-es instructiója előtt. Ezért az evangéliumok keletkezésénél bátortalanul használtam fel a formatörténeti és szerkesztés-történeti módszerek pozitív eredményeit. A következő börtönből való szabadulásom után valamelyik püspök elvitt a Hittudományi Akadémiára, és ott a szokásos felszolgálás közben Cavalierre bukkantam, aki ettől kezdve nem tágított mellőlem. Sajnálatát fejezte ki, védekezett, másokat kritizált. Megnyugtattam: senkitől sem kívánom, hogy azt tegye, amit én, csak azt szeretném, ha mindenki hűségesen követné saját lelkiismeretét, mint ahogyan én szeretném a magamét. Felerőszakolt I. érsek úr asztalához, hogy majd bemutat neki, de mondtam, hogy gyermekkorom óta ismerem, ezután két ÁEH-snak mutatott be (egyik, azt hiszem Härtling volt). Végül megkért, hogy kísérjem el a buszmegállóig. Megtettem. Remélem, megértette, hogy „akkor" az én gátlásom nem azt jelentette, hogy mindenki, aki nem úgy tesz, az „gátlástalan". Hisz maga a szó is, de az egész kontextus mutatja, hogy nem objektív rosszallás volt, hanem bennem volt szubjektív gátlás. Tanítványaim doktorráavatásán az az óhaj: „Tűnj el!" Véletlen folytán három volt tanítványom (B..., K... és L...) egy napon doktorált, illetőleg együtt avatták őket a Hittudományi Akadémián doktorrá. Természetesen elmentem erre az ünnepélyes aktusra. (Az ilyen aktus annyira nyilvános, hogy nemcsak papnak vagy katolikusnak nem kell lennie annak, aki odamegy, hanem egyszerűen mindenki, főleg a doktorok ismerősei megjelenhetnek.) Egy pap félrehív a lépcsőházban. (Azt hiszem S...-nak hívták. Nem mutatkozott be, úgy látszik, találkoztam már vele valahol.)- Közölnöm kell veled, hogy az a kívánság, hogy ne menj el a fogadásra.- Kinek a kívánsága?- Elég az, hogy ez a kívánság.- Eddig is csak akkor mentem el, ha meghívtak, vagy ha a dékán vagy egy püspök bevezetett. Csak annyit mondj, egyházi vagy állami oldalról fejezték-e ki a kívánságot?- Nem egyházi oldalon. 98