Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Szeghalmi Elemér: A katolikus sajtó 1945 után

Ember cikkein felbuzdulva a főváros katolikus férfiainak népes küldöttsége fölkereste Nagy Ferenc akkori miniszterelnököt, hogy tiltakozzon a katolicizmust ért folyamatos hajsza és támadások ellen.

Az egyházi iskolák védelmében Pénzes Balduin, Nagy Miklós, Újlaki Andor és mások cikkeikben alapvetően cáfolták, hogy a szerzetesiskolák a „reakció fellegvárai" lennének. Éppen eme iskolák magasrendű nevelői és oktatói érdemét emelték ki, példákat állítva az állami szektor iskoláival szemben.

1946 nyarán az Új Ember vezércikke „Az idejét múlt vulgárpro- paganda" komoly ellentámadást indított a kommunista rágalmazó cikkekkel kapcsolatban. A cikk főmondanivalója, hogy páratlan a magyarországi marxizmus sajtótermékeinek ellenséges, gyűlölködő hangneme, ellenszenvet árasztó stílusa. A nyugat-európai országok marxista-baloldali pártjai közül egy sem engedi meg magának, még a legszélsőbb baloldaliak sem, hogy „aljasnak, gyilkosnak, vagy nemzetgyilkosnak" nevezzék a keresztény egyházakat és híveiket.

1946 szeptemberében valódi „eszmei bombát" robbantott az Új Ember, amikor vezércikkében „a magyar béketerv" döntő tévedésére utalt, s ezzel rámutatott a kommunista külpolitika gyáva, megalkuvó és magyarellenes elemeire, tendenciájára a közeledő párizsi békekötés idején. A cikk egy oldalvágással a Nyugat vezető politikusait is megsuhintotta; - ugyanis a hazánkban tartózkodó Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviselői egyetlen szót sem szóltak a magyarság mellett, s mindezzel egy megújított trianoni csapást mértek az amúgy is sokat szenvedett nemzetre.

1946 októberében, amikor a kommunista-baloldali sajtó végképp nem hagyta abba a „Kun páterezést" -, Pénzes Balduin egy cikkében határozottan rámutatott, hogy egyetlen fölszentelt, érvényesen működő katolikus pap sem viselkedett elvtelenül, s még kevésbé „golyószórós papként" a II. világháború alatt. (Kun páterről jóval korábban dokumentumokkal bebizonyította a hetilap, hogy két évvel a nyilas terror előtt már nem tartozott az egyházi rendbe, el volt tiltva a papi gyakorlattól és semmiféle kapcsolatban nem állt az egyházzal.)

Az Új Ember és a főszerkesztő, Pénzes Balduin aktivitására és bátorságára jellemző, hogy 1946 novemberében magával a nagyhatalmú kommunista cézárral, Rákosi Mátyással is föl merte venni a harcot. Rákosi korábban hetet-havat összehordott, hogy részben a kis51