Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása
a beérkező jelentéseket a hívek számáról (kor és nemek szerinti megosztásban) és az esemény lefolyásáról.10 11 A megfigyelés nemcsak a templomokra terjedt ki, hanem például halottak napján a temetőkre is. „Utasítom Vezető Elvtársat, hogy 1952. nov. 1-én és 2-án (halottak napjával kapcsolatosan) hatósága területén lévő temetőkbe hangulat megfigyelésre és esetleges provokációk meggátlására vezényeljen ki két nyomozó elvtársat. Provokáció esetén intézkedéséről azonnal értesítse az AVH-ot és ezzel egyidejűleg a Budapesti Rendőrkapitányság Ügyeleti Alosztályát. "n Kiemelten fontosnak tartották az egyházak megfigyelését a politikai események (pl. országgyűlési választás) idején. A budapesti rendőrkapitányság vezetője levélben utasította a kerületi kapitányságok vezetőit, hogyan járjanak el a püspöki kar választásokkal kapcsolatos körlevelének templomi ismertetésével kapcsolatban: „[1953] Május 10-én, a délelőtt folyamán a kerület területén lévő minden katolikus templomba rendeljen ki Vezető elvtárs - a megfelelő konspiráció betartása mellett, polgári ruhában - egy erre megfelelő elvtársat. A kirendelt elvtárs feladata, a körlevélhez esetleg fűzött papi beszéd és a hallgatóság magatartásának és hangulatának megfigyelése."12 13 A rendőrség természetesen szorosan együttműködött az államvédelemmel, a helyi tanácsokkal és az Állami Egyházügyi Hivatallal. Kopácsi Sándor, a Budapesti Rendőrkapitányság vezetőjének 1953. évi utasítása szerint: „A papoknak a választásokkal kapcsolatos ellenséges tevékenységei és bűncselekményei miatt a rendőrség eljárást csak a Budapesti Pártbizottság titkárával, az Államvédelmi Hatóság budapesti vezetőjével és az egyházügyi megbízottal történt előzetes megbeszélés alapján indítson."12 A rendőrkapitányságok a megfigyelés mellett erősen korlátozták a vallásos rendezvényeket. Különösen, ha az egyházi megmozdulás állami ünneppel esett egy időpontba. Ilyenkor a körmenetet a templomon belül, esetleg a templomon kívül, de csakis a legrövidebb útvonalon engedélyezték. Ha egy településen több templom kért körmenetre engedélyt, azokat kizárólag egy időben lehetett megtartani és legkésőbb egy órával az állami ünnep kezdete előtt be kellett fejezni.14 10 Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXIV. 1. Budapesti Rendőrfőkapitányság központi irattára. 085/1950; 056/1952; 0078/1952; 0194/1952; 0109/1/1953; 0052/1954. 11 BFL XXIV. 1. 0194/1952. 12 BFL XXIV. 1. 0121/1953. 13 BFL XXIV. 1. 0109-1/1953. 36
