Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Szabó Csaba: A katolikus egyház (állami) ellenőrzése és korlátozása
SZABÓ Csaba A KATOLIKUS EGYHÁZ (ÁLLAMI) ELLENŐRZÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA A legújabb korral foglalkozó történész szinte csakis kényes témához nyúlhat. Elő kortársakkal, érzelmekkel, indulatokkal és az éppen aktuális politikával kell szembenéznie kutatásai során. Szekfű Gyulának is heves támadásokat kellett kiállnia kortársaitól a mintegy kétszáz évvel korábban élt Rákócziról írott monográfiájáért1. A neves történész ugyan nem tett mást, mint tudományos módszereivel ábrázolta a szabadságharc bukása utáni franciaországi kuruc emigráció céltalanságát, szétesését. Ezzel többek között lerombolta azokat a hősi toposzokat is, melyek még a 19. század második felében Thaly Kálmán és társai munkáinak köszönhetően tapadtak a ku- ruc-korhoz. Hajlamosak vagyunk mítoszokat teremteni magunknak és bizonyos történelmi személyiségeket, némely hivatalok, pozíciók viselőit folt nélküli hősökként, vagy éppen „aljas gazemberekként" látni. Ilyenkor megfeledkezünk arról, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi. Ők sem mentesek hibáktól, gyarlóságoktól, vagy éppen erkölcsi, emberi értékektől. A történésznek nem az a feladata, hogy bárki felett ítéletet mondjon. Számára a történelmi személyiség kutatása, legyen az akár egy hercegprímás, érsek, püspök, apát, falusi plébános vagy éppen egy besúgó, csak eszköz az igazság minél jobb megértéséhez. Fekete-fehér toposzokra nem lehet egészséges történelemszemléletet építeni. Minden diktatúra egyik fontos eleme a társadalom feletti ellenőrzés kézben tartása. A totalitárius diktatúrákban ez a kontroll valóban teljessé tökéletesedett. Mint egy finom selyemszövet szálai, úgy hálózták be az egész társadalmat az ellenőrzés - ügynökök, jelentők, megfigyelők - kötelékei. Magyarországon is a kommunista párt legfontosabb feladatai közé tartozott a társadalom feletti ellenőrzés megszervezése. Az ország még szinte fel sem szabadult, amikor már létrehozták a társadalom, a 1 Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. Bp., 1913, legutóbb 1993. 371. p. 31
