Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Mészáros István: A "megjegyzések" kora (1950, 1957, 1964). Adalékok e megegyezések természetéhez
zető tisztségekből a békepapokat; követelte, hogy a püspöki kar adjon ki a Kádár-féle „forradalmi munkás-paraszt kormány" melletti hűségnyilatkozatot; kilátásba helyezte új megállapodás megkötésének lehetőségét a kormány és a püspöki kar között. Grősz érsek viszont átadta a püspöki kar mamorandumát, amelyben kérik, hogy állítsák vissza a hatmilliós katolikus közösséget megillető vallásszabadság-alapjogokat. A tíz pontba foglalt felsorolás a püspökök egyházmegye-kormányzó szabadságát, disponálási jogát, a körlevelek cenzúramentességét, a papnevelés, a hitoktatás, az egyházi iskolák, egyesületek, könyv- és lapkiadás, a Szentszékkel való szabad érintkezés, a szerzetesrendek működésének szabadságára vonatkozó kívánalmakat tartalmazza.11 E kalocsai találkozásnak egyelőre semmi folytatása nem lett. Majd nemsokára váratlan fordulat következett: 1957. január 21-én a Szentszék illetékes kongregációja két rendelkezést küldött a püspöki kar elnökének.12 Az egyik kiközösítette Horváth Richárdot, a békepap-szerve- zet országos vezetőjét; a másik dekrétum pedig arról a 22, megnevezett papról szólt, akik a kánonjogot megsértve kerültek az egyházmegyéjükön kívül vezető tisztségekbe. Ha nem hagyják el helyüket, kiközösítésbe esnek. Ez utóbbiak mind eleget tettek a szentszéki rendelkezésnek. 1957. február 5-én a püspöki kar ismét benyújtotta az AEH elnökének a december 18-i memorandumot. Erről az AEH elnöke ezt jelentette feletteseinek: „Az egyházi reakció nyílt támadása" volt ez. A püspökök most már durva elutasításban részesültek.13 1957. február 19-én az AEH elnöke magához rendelte a püspöki kar képviselőit, közölve velük, hogy ha a békepapokat nem helyezik vissza vezető tisztségeikbe, akkor a kormány a püspökök mellé miniszteri biztosokat fog állítani. A püspökök ezt válaszolták: nem tehetnek semmit, a Szentszék rendelkezett így. 11 Szövegét közli Salacz i.m. 148-149. 12 Uo. 188-189. 13 „Az egyházi reakciónak ez az egyre fokozódó nyílt támadása 1957 január végén érte el tetőfokát, amikor a püspöki kar ellenforradalmi követeléseket foglalt határozatba és azokat a kormány elé akarta terjeszteni." „Jelentés az egyházpolitikai helyzetről és a helyzet javítására", 1958. május 5., a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalától. Közölte Ólmosi Zoltán: Mindszenty és a hatalom. Bp. 1991. 4. 14