Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)

1. A papi élet reformja, mint az Egyház megújulásának alapja - 1.1. Válság és reformvágy a későközépkori egyházi életben

században a szerzetesrendek megújítói úgy használták a reformatio szót, mint az alapító regulájához való visszatérés szinonimáját. Citeaux apátja 1493-ban azt írja, hogy a reformatio az eredeti előírásoktól való eltérés és a visszaélések megszüntetésében áll, vagyis a regula által megkövetelt szerzetesi élet helyreállításában.7

Congarnak a fenti megfigyeléseket lezáró konklúziója már túlmutat a filológiai kérdéseken és az Egyház megújulásának mindig aktuális problémáját érinti. Létezik ugyanis — a radikális egyházszakadás mellett — a reformnak egy Egyházon belüli útja, amely az eredeti egyházrend helyreállítását célozza, de nem borítja fel magát a működő struktúrát. Ez a katolikus ekkleziológia alapkijelentéseit figyelembe véve azt jelenti, hogy a szükséges korrekció nem érinti a dogmákat, a szentségeket és a hierarchikus intézményt. Az Egyház által tolerálható program így hangzik tehát: reformáld meg az erkölcsöket s ne a doktrínát!

Congarnál a lényegében hagyományhű „valódi" reformmal szemben az a „hamis" reform áll, amely a hitletétemény megváltoztatására törekszik, s így szükségképpen szakadáshoz vezet. Mivel az Egyháznak mindig önmaga megújításán kell fáradoznia,8 szükséges a skizmát elkerülő reform feltételeinek tisztázása. Ezek a feltételek a következők: a szeretet és a pasztorális szempontok elsőbbsége, kitartás az egész közösséggel való egységben (sentire cum Ecclesia), végül türelem, hogy elkerüljük a lényegtelen kérdésekről folyó elvi vitákat (via facti). Mindez valódi megújulást eredményez a kezdethez és a hagyományhoz való visszatérés által, elkerülve a mindenáron való újítás kísértését. 9

Paolo Ricca10 az egyházi reformigény későközépkori megnyilvánulásaival kapcsolatban projektekről beszél. Szerinte a különböző törekvések négy csoportba sorolhatók: 1. Egyházi projekt, mely például a Konstanzi Zsinat reformdekrétumában nyilvánult meg. Az egyház7 L'on doit entendre que réformation est réduction de difformité ou déviation à la première forme de religion que'est la sainte régie sans loquelle telle religion est fondée. CONGAR, 357.

8 CONGAR, 19-22.

9 CONGAR, 231-355.

10 RICCA, P., Lutero secondo Lutero: la Riforma. in Lutero nel suo e nel nostro tempo. Studi e conferenze per il 5. centenario della nascita di M. Lutero. Torino, 1983. 115-136.

13