Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
Egyébként az áttérések mindkét konviktusban elég gyakoriak voltak. 1583 és 1587 között csak a Jézustársaságba huszonegynéhányan léptek be. A legtöbb nemesi családból származott, kettőnek apja alispán, eggyé főispán volt. Pázmány később aggódott is, hogy kihalnak a főúri családok, mert mind jezsuita noviciátusba küldik fiaikat.291 Célját és oktatási módszereit illetően az iskola az akkori legkorszerűbb normáknak felelt meg. A ház élén a rektor állott, akit a ház életének és belső fegyelmének őre, a minister segített. A rektornak példás életűnek, imádságos és aszkétikus lelkületűnek, valamint kormányzásra alkalmasnak kellett lennie. A lelkiekben a spirituális, az anyagiakban a prokurátor intézkedett. Ezek mögött álltak az ún. consul- torok. A tanulmányi házakban pedig a nevelők és a tanárok testületé segített az iskolaigazgatónak. A nevelőktől azt kérték, hogy minden növendéket a maga természetének megfelelően kezeljenek. A tantestület tagjai kéthetente konferenciát tartottak. A legalsó osztályban magyarok tanítottak, hogy a növendékekkel megértessék a tananyagot. A középiskolai tárgyakat legnagyobbrészt fiatal lengyel magiszterekre bízták. A filozófiát és a teológiát idősebb és képzettebb rendtagok adták le. Az iskola rendelkezésére állt a modern és gazdagon felszerelt tudományos könyvtár. „Egyetemük az erdélyi oktatásban 'történelmi', nagy szolgálatot tett a katolikus papképzésnek is."292 Egyébként a szemináriumból kikerülő első papot 1587-ben szentelték fel Lengyelországban.293 A tanárok a grammatika első osztályában a fiatalokat bevezették a latin nyelv rejtelmeibe. A grammatika második osztályában arra törekedtek, hogy a növendékek a latin nyelvből beszédben és írásban gyakorlatra tegyenek szert. A grammatika legfelső osztályában a tiszta latin nyelv tudása mellett a stílus fejlesztésére sok időt fordítottak. A „humaniora" osztályában már a görög nyelvvel ismerkedtek a növendékek és megkezdték a retorika elemeinek elsajátítását. A legfelső osztály célja az volt - ennek már nincs kötött órarendje -, hogy a retorikának minden csínját-bínját megtanulják. A tehetségesek verset írtak, mások egy megadott témára beszédvázlatot építettek fel és dolgoztak ki. Majd felolvasták és a többiek megbírálták. Legalább kétszer 291 Őry, M., Pázmány, 14-15, 21. 292 Marton, J., Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig, 53. 293 Bíró, V., Az erdélyi katolicizmus, 59. 93
