Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
sük nyomán Erdélyben magára talált és megtépázott önérzetét visszanyerte végre a katolicizmus.274 3.1.3. A kollégium mesterei A középkori hazai iskolarendszer Mohács előtt érte el virágkorát. A 16. század elején nemcsak a püspöki székhelyeken működött jó káptalani iskola, ahol bölcseleti, teológiai és jogi oktatás folyt, hanem minden nagyobb városban voltak - egyházi és világi tananyaggal - ún. városi-plébániai iskolák, amelyeknek nevelő-irányítói a plébánosok, anyagi fenntartójuk viszont a városi elöljáróság volt. Sőt a falusi-plébániai iskolák hálózata is szépen kezdett működni. Ezt söpörte el a török. A reformátorok ismerték az iskola jelentőségét, ezért minden erejükkel azon voltak, hogy azokat maguknak megszerezzék. Magyarországon pár helyen megmaradt a káptalani oktatás (Nagyszombat, Pozsony és Győr), de Erdélyben minden katolikus iskola a protestánsok kezére vándorolt át. Báthory István jól tudta azt, hogy a katolikus vallási élet a fejedelemségben csak úgy tud megújulni, ha minél nagyobb számban rendelkezik jól képzett, erős hitű, szilárd meggyőződésű papokkal és világiakkal, akik majd új szellemet, friss erőt visznek a nép közé. Iskolákat akart hát és az iskolákba olyan tanerőket, akik erre a feladatra a jövő nemzedéket kiképezni képesek. így esett választása a jezsuitákra. Az atyák már bizonyítottak. Messinai, de inkább a római kollégiumuk még a trienti „katolikus iskola-politika" számára is követendő példaképnek számított, ekkorra pedig olyan elterjedté vált, hogy a kontinensen több mint százban tanultak már különböző nemzetek katolikus fiataljai. A jezsuiták ezek mellett olyan intézeteket létesítettek, amelyekben egyszerűbb és szegényebb körülmények között nevelődtek a katolikus ifjak, akiknek azt a feladatot szánták, hogy városi és falusi plébániákon majd gyakorlati lelkipásztori munkát végezzenek. Ezek a domus studiosorum pauperum-ok alamizsnából éltek és alapításuknál mindig ott jeleskedett A. Possevino pápai külön megbízott. Amikor Leleszi János 1579 tavaszán bejött Erdélybe, Gyulafehérváron Báthory Kristóf vajda rábízta fiának, Zsigmondnak a nevelését. A páter hamarosan meg is kezdte az ekkor 7 éves kis fejedelem oktatását. 1581. augusztus 8-án már azt írta róla Claudio Aquaviva rendi 274 Bíró, V., Az erdélyi katolicizmus, 58-60. 88
