Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
vei, majd később Báthory Istvánhoz való csatlakozásával megtört a belső ellenzék ereje. Az 1530-ban született Báthory Kristófnak az a szerencse jutott osztályrészül, hogy fiatalkorában Európa számos országában járhatott. Nemcsak V. Károly udvarában fordult meg, hanem járt Németalföldön, Olaszországban, sőt - János Zsigmond követeként - még Francia- országban is, természetesen megtanulva az illető országok nyelvét. A korán elhunyt nagy erdélyi történész, Dr. Bitay Árpád egyenesen azt írja róla, hogy „világlátottságát és műveltségét tekintve egy sincs hozzáfogható az erdélyi fejedelmek közt s kora más uralkodói közül sem versenyezhet vele, V. Károlyt (+1558) kivéve, senki."213 Történelmi jelentősége abban állt - írja Kristófról egyik írásában Bíró Vencel -, hogy „királyi öccse terveit megvalósította. Főleg iskolaalapításokkal kívánt műveltséget terjeszteni, tudást, tudományt növelni. A katolikus iskoláknak, egyben a vallás megerősödésének lett ilyen módon előmozdítója s vezetője".214 Akárcsak István király, bátyja, Kristóf is gyakorló katolikus volt. Halála előtt Leleszi János atyával két napon keresztül csak lelki dolgokról beszélgetett. Életében „udvarával együtt megjelent a szentbeszédeken, számos vallásvitát végighallgatott (...)" - írja róla ugyancsak Bíró.215 Ennek megfelelően, valláspolitikája is azt az irányt követte, amelyet még István fejedelem fektetett le, és amelytől a későbbi fejedelmek sem tértek le a fejedelemség történelme folyamán. Bár soha nem rejtette véka alá, hogy katolikus, gondosan ügyelt arra, hogy a többi bevett vallás jogait minden téren tiszteletben tartsa, és így a fejedelemség belső politikai és vallási egyensúlyát megőrizze. Ő is „megértéssel viseltetett a régi román hit és ennek szerb könyvei iránt", hiszen Lőrinc diák az ő engedélyével nyomtatott szláv nyelvű egyházi könyveket Gyulafehérváron.216 Az 1577. április 2-án tartott országgyűlés pedig megengedte az ortodoxoknak, hogy az elhunyt szuperintendensük helyett újat válasszanak.217 213 Bitay A., Az erdélyi Római Katholikus Status, 11. 214 Bíró V., Erdélyi katolikus nagyok, 17. 215 idem, 17. 216 Metes, S., Istoria bisericii, 1,181. 217 „Miért, hogy az oláh kösség közzül is vadnak sokan kiket az Úristen megvilágosítván, az görög professiótul elszakadtak, és az Istennek igijét tulajdon nyelveken 71
