Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
itt is háromra emelkedett. Erdély pedig a kolozsvári kollégiummal és a fehérvári, valamint a váradi residentiával - a lengyel provinciába osztódott be. Az erdélyi jezsuitáknak szoros kapcsolata volt a lengyelországiakkal. Nemcsak a római jelentéseiket küldték Lengyelországon keresztül, hanem jelöltjeiket is ott - Braunsbergben és Krakkóban - képezték ki és szentelték fel. A lengyel provinciából pedig állandóan új szerzetesek jöttek. A papi hivatások száma akkor nőtt meg szemmel láthatóan, amikor 1583-ban Ferdinando Capeci195 196, a Wujek helyébe lépő új rektor a szegény körülmények közül érkező tanulók számára diákotthont is létesített. A kolozsvári iskolának ekkor 6 tanára és 150-200 tanulója volt. A jezsuiták felsőfokú iskolái pár éven belül híresebbekké váltak, mint a protestánsok kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és gyulafehérvári középfokú iskolái. 1585-ben egyedül a kolozsvári iskolájukban 230 ifjú tanult. Sikerük olyan nagy volt, hogy egyedül 1588-ban 60 tanulójuk tért vissza a katolikus vallásra.197 1586-ban 20-an, két évvel később másik kilencen kérték felvételüket a rendbe.198 Ezek között volt az a Pázmány Péter is, aki majd később azt a nagyarányú és átütő sikerű magyar katolikus reformot vezette.199 Az erdélyi katolicizmus végre fellélegezhetett, de sajnos, nem sokáig. Pestisjárvány tizedelte a jezsuitákat. 1585-ben Nagyváradon háromból kettő, 1586-ban Gyulafehérváron nyolcból négy, a kolozsvári házban pedig egy hónap leforgása alatt harmincból 20 esett áldozatul. Wujek Jakab, a kolozsvári rektor szomorúan nevezte Erdélyt és Magyarországot sepulcrum jesuitarum-nak. Őrá várt a feladat, hogy 1587- ben az erdélyi missziót újjászervezze. 2.2.4.2. Báthory István és a katolikus püspökség kérdése A katolikusok, akik bár 1583 óta Báthory István rendeletének jóvoltából saját maguk dönthettek ügyeikben és a katolikus fejedelmek 195 Bíró, W.,A Báthoryak kora, 51. 196 Salemóban született és 1571-ben vették fel a rendbe. 1583-ban vette át a kolozsvári kollégium irányítását. 197 Őry, M, Pázmány, 45. 198 Bíró, V., La politique religieuse, 65. 199 Őry, M., Pázmány, 45-46. 67