Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
a vallásszabadságukat az ágostai hitvallásra kapták. További újításra ne gondoljanak. Ezért akarta a régi ceremóniákat is minden központjukkal elfogadtatni. Az egyforma szertartások az egyforma hitnek lettek volna a kifejezői. Azt, hogy nem maga akarta intézni a szász lute- ránus egyház dolgait, azzal fejezte ki, hogy a magisztrátust ő maga szólította fel tanaik tisztaságának megőrzésére. Ludwig Binder - bár G.D. Teutsch megállapítására utalva megjegyzi, hogy „a hagyomány szerint a fejedelem megőrizte a szászok vallásszabadságát",132 - Báthory István fenti intézkedéseiben (a hitben, valamint az egyházi szokásokban való újítás tilalmában) ellenrefor- mációs kísérleteinek első lépését és abbeli szándékát véli felfedezni, hogy az ország minden vallásfelekezetét a római katolikus Egyházba akarta visszavezetni.133 Való igaz, hogy a fejedelem egy 1574. szeptember 14-én XIII. Gergely pápának írt levelében ebbeli óhajáról tesz említést134, de a levélben szó sincs a különböző vallásfelekezetek megszüntetéséről, a luteránus „szektáról" pedig eléggé elismerően ír: kevésbé veszedelmesnek nevezi mint a többit, és abbeli szándékának ad hangot, hogy éppen emiatt jobban meg is tűri majd. Hogy mennyire nem akart eltérni alapelvétől: „Erdélyben a vallásfelekezetek közötti békét mindenáron megtartani";135 hogy mennyire nem volt ellenséges a luteránus egyházzal szemben; és hogy mennyire mindig a törvényes keretek között bánt velük, azt a fenti és az alábbi intézkedéseiből is világosan látni lehet. Még 1571. december 29-én nyílt parancsot adott a besztercei városi tanácsnak, hogy a régeni és a királyi luteránus lelkészeket, valamint híveiket az erőszakoskodásoktól megvédjék és régi szabadságaikban megtartsák.136 Két nappal későbbi keletű az a Bátoson aláírt okirat, amely az 132 Teutsch, G.D., Geschichte der Siebenbürger Sachsen, I. Bd. Von den ältesten Zeiten bis 1699. Hermannstadt 1925, 290. 133 Vö. Grundlagen und Formen, 124-130. 134 „(•••) Eius quoque, si non in totum, in parte saltem extirpandae bona nobis spes est". Veress, E., Báthory levelezése, 1,298-299, nr. 324. 135 Bíró, V., La politique religieuse et scolaire d'Etienne Báthory en Transylvanie, 47-70, amely azonban a főhangsúlyt Báthorynak inkább a katolikus vallás érdekében kifejtett tevékenységére helyezi. 136 UB, 196-197. 51
