Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

1. Az új állam neve: Erdély

földön és a Báthoryak birtokán hiába keresnénk ebben a korban katolikus templomot, még kevésbé katolikus iskolát.

Bár a fejedelem esküjében megígérte, hogy: „Vallásában mindenkit bántatlanul megtart személyválogatás nélkül, ezt másokkal is megtartatja (...) és (...) hogy bármelyik valláson lévő egyházra hatalmaskodva senkit nem küld, el nem foglaltatja, vallásáért senkit nem bánt, tudván, milyen fontos a vallásbéke a haza és a fejedelem megmaradására"91, azért mégis - előbb 1556 után, majd János Zsigmond uralkodásának éveiben - sok volt a politikai meggondolásból származó vallásváltoztatás.

A kevés katolikusnak maradt főúri család - a Báthoryak, a Daróczi- ak, a Melithek, a Büdyek, a Mindszentiek, a Keresztúriak, a Toldyak és a Telegdyek eleinte még nem voltak képesek hathatós módon régi vallásuk érdekeiért síkra szállni92, később azonban Báthory idején egyre inkább magukra találtak és - a kevés papsággal egyházkormányzati ügyekben közösen tanácskozott, határozott és cselekedett. Lassan megszületett az a különleges Erdélyi Katolikus Státus, amely a Báthoryak korában később az erdélyi összes „Katholikusok Gyülekezete" néven fordul elő, és elévülhetetlen érdemeket szerzett az erdélyi katolicizmus életben maradásában.93

91 Bíró, V., Az erdélyi fejedelem jogköre, 30.

92 Mindenekelőtt Karácsonyi,}., MET, 124.

93 Vö. Bíró, V., Püspökjelölés az erdélyi katholikus egyházmegyében, Cluj-Kolozsvár, 1930,3.

35