Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
1. Az új állam neve: Erdély
meglazult. A püspök felügyeletét nélkülöző székely papok jó része - protestáns hatásra - az egyházi paranccsal mit sem törődve, megházasodott, és így állapotbeli kötelességével összeütközésbe került. Egy későbbi időből származó összeírás szerint Csíkban 10 papból csak négynek nem volt felesége. A székely papság azonban ennek ellenére elévülhetetlen érdemeket szerzett Erdély történelmében azzal, hogy népét vallásában megtartotta. Munkája következtében Csíkmegye egészen katolikusnak maradt meg, Háromszéken és Udvarhelymegyén viszont nem sokat tudott segíteni: mindkettő kevertté vált. Ezen években a székely katolikusok száma mintegy 40.000-re tehető. Kolozsvárt 300-500 ember vallotta magát a régi hit követőjének, Gyulafehérváron mintegy 1500- 2000 katolikus volt, Nagyváradon és Karánsebesen maradtak a legtöbben: mindkét helyen 2-3000-en. Ezeken a helységeken kívül éltek még katolikusok Torda, Marosvásárhely valamint Udvarhely környékén is, sőt feltehetőleg Nagyenyeden és környékén, hiszen Báthory István ide akarta visszaállítani a püspökséget, és ide akarta letelepíteni a jezsuitákat.89 Végezetül, természetesen a Báthoryak családi birtokain, Somlyón és Ecseden is voltak katolikusok. Ezekről a helyekről indult meg pár év múlva - a jezsuiták működése nyomán - a nagy katolikus ébredés. Minthogy püspök nem volt az országban, a csíki és a háromszéki papság egy-egy esperest választott magának, akiket a fejedelem erősített meg. Egyikük Csíksomlyón, a másikuk Gelencén lakott. Papjaik csak ott lehettek, ahol többségben voltak. Ha valamelyik faluban vagy városban nagyobb volt a lélekszámúk, mint a protestánsoké, akkor templomukat a protestánsok addig használhatták, amíg - a katolikusok anyagi támogatásával is - el nem készült az új istenháza. A felszentelendőknek - mert akadtak azért azok is - roppant nagy utakat kellett megtenniük, hogy a török miatt Leleszen székelő Csanádi püspök, vagy a moldvai katolikusok esetében esetleg a kemeneci katolikus püspök felszentelhesse őket.90 A szerzetesek kiűzésével az állam elvette ezek vagyonát, megszűntek a katolikus iskolák, az ingó és ingatlanok... Máshol, mint a Székely89 Vö. Bíró, V., Bethlen és az erdélyi katolikusok, 4-5. Valamint FRT, III, 192,194; és FRT, II, 114. 90 Bitay, A., ERKS, 9-10. Juhász, K., A Csanádi püspökség, 1552-1608, Makó, 1935, 116. 34
