Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

1. Az új állam neve: Erdély

riussá, de az új tan az egész Dunántúlt, valamint Baranya és Tolna megyéket is meghódította. Erdélytől Szegedig, majd onnan Pécsig az unitárius közösségeknek szakadatlan láncolata keletkezett.60 Papjaik száma ugrásszerűen megemelkedett. Egy - igaz későbbi - zsinatukon, Tordán, 1578-ban 322-en vettek részt!61

1569-ben még az idős kolozsvári lelkész és nyomdász, Heltai Gáspár is unitárius lett és nyomdáját az ügy szolgálatába állította. Matthias Vehe-Glirius, a kolozsvári unitárius főiskola vezetője és Ja- kobus Palaeologus pedig elkezdték a Szentírás eredeti nyelvből latinra való fordítását - unitárius szellemben.62

Már csak egy hiányzott, nevezetesen hogy a rendek az ország- gyűlésen az unitárius vallást religio recepta-nak ismerjék el. Az 1570-es év elején tartott medgyesi országgyűlésen még minden bizonytalan volt. A hozzájuk bizonyos szempontból közelálló anabaptisták elítélése viszont már nem vonatkozott rájuk. A rendek megelégedtek any- nyival, hogy a további „innovációkat" megtiltsák és az elismert egyházakat az egymás melletti békés együttélésre szólítsák fel. Kérték azonban a fejedelmet, hogy a könyvcenzúrát vezesse be.63

Egy évvel később, 1571. január 6-án, elérkezett a történelmi pillanat: a rendek, a marosvásárhelyi országgyűlésen bevett vallásnak nyilvánították az unitárius vallást is.64

1571. március 13-án azonban, alig 30 évesen meghalt János Zsig- mond. Vele a szentháromságtagadók legnagyobb pártfogója szállt a sírba. Az őt követő Báthory István már nem pártfogolta az antitrinitá- riusokat.

60 Szántó, K., KÉT, II, 103.

61 Pirnat, A., Ideologie, 170.

62 Uo. 117-130.

63 Vö. Zoványi, ]., A magyarországi, 51. EOE, II, 368.

64 „(...) az Isten igejinek praedicálása és hallgatása felöl végeztetett, hogy a mint ennek előtte is felséged országaival elvégezte, hogy az Isten igéje mindenütt szabadon praedicáltassék, az confessióért senki meg nem bántassék se praedikátor se hallgatók, (...)" EOE, II, 374.

28