Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)
3.2.2. Az erdélyi püspökség visszaállítása Báthory Zsigmond (+1613) uralkodása viszont valláspolitikai szempontból azért is figyelemreméltó, mert bár rövid időre, de alatta állt vissza az erdélyi püspökség. A fejedelem 1590-ben kinevezte unokabátyját, Báthory András ermlandi püspök-bíborost a székelyföldi vallási ügyek felügyelőjévé. A katolikus vallás szorongatott helyzete késztette őt erre a lépésre. Bár ez a kinevezés semmiféle egyházi joghatóságot nem jelentett, mégis ez volt az első lépés a meggyengült katolikusság talpra állításában. Az, hogy milyen siralmas volt a katolikus vallás helyzete, nyilvánvalóvá válik, ha a bíboros által 1591-ben készített és Rómába küldött jelentés bevonatik a vizsgálódásba.355 Ezek szerint a legtöbb katolikus - mintegy 16.000 - Csíkban élt. A csíkieknek 17 templomuk volt, 17 pappal és mindegyik plébániához átlagban 30 család tartozott. Az itteni katolikusság helyzetét megkönnyítette az a tény is, hogy Csíksomlyón ekkortájt 8-10 ferences élt, akik egész Székelyföldet bejárták és misz- szionálták. Gyergyóban összesen négy katolikus templom állt, de ekkor csak egyben működött pap. A többi három település templomából a vidék földesura kihányatta a képeket, az oltárokat és a gyóntatószékeket; katolikus papjai helyébe pedig protestáns lelkészeket hozatott. Kászonnak összesen két plébániája létezett egy nős pappal, Kézdiben hat egyházközség és ugyanannyi pap. Ezenkívül Erdélyben összesen még hét katolikus pap működött. A papság jó része még mindig eléggé járatlan a teológiai tudományokban, sőt mi több: házas is (Csíkban 17-ből 12). A feleségeiktől való elválás útjába az a nemesség gördített akadályt, amelynek családjaiba a papok rendszerint beházasodtak. Székelyföldön kívül a katolikusok még nagyobb nyomorúságban leledztek. Nagyváradon például 2000 katolikus élt, templom és pap szolgálata nélkül. Csak a közeli Báthory-birtokon, Krasznán működött egy pap. Kolozsvár helyzete kivétel volt, egyrészt mert az ottani híveket a fejedelem papjai gondozták, másrészt viszont a rövid jezsuita jelenlét is éreztette hatását. A kolozsváriak nemcsak templomukat, de felekezeti iskolájukat és tanítójukat is képesek voltak megtartani. Ugyancsak a bíboros jelentéséből kiderül, hogy az erdélyi katoli355 Veszély, K., EEA, 301-303 és 306-307. 111
