Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)
Új utakon
Muzslay atya nem várta meg a rendszerváltozást. Meglátogatta az egyházi iskolák igazgatóit, a bencéseket, a ferenceseket és a piaristákat. Kérte őket, hogy az egykori növendékeik közül a legrendesebbeknek jelezzék a leuveni továbbtanulási lehetőséget. Nagyobb volt az érdeklődés, mint a lehetőség... Az első fecske 1984 őszén a fiatal pannonhalmi szent- írástanár, Sulyok Elemér volt. Utána az 1985-1986 tanévben Bencze Lóránt, Bérezi Szaniszló, Lestár Béla, Pflieger György és Rónaszéki Aladár érkezett Leuvenbe pár hónapos tanulmányútra. A „klerikális" múltjuk miatt mindaddig alig mertek álmodni arról, hogy egy nyugati egyetem küszöbét átléphetik. Mindannyian nagyszerűen megállták helyüket az egyetemen, öregbítették a magyarok hírnevét, és ezzel biztosították a továbbtanulási lehetőséget utódaiknak is. Az egyetemi bizottság három hónapos továbbképzésre adott ösztöndíjat a 25-35 éveseknek, a Magyar Kollégium pedig ingyen szállást és reggelit. A jelöltek kötelesek voltak arra, hogy angol nyelven közöljék az életrajzi adataikat, tanulmányi múltjukat, és a kutatási tervüket is részletesen fogalmazzák meg. Amennyiben az illetékes tanár elfogadta a tervet és hajlandó volt arra, hogy a munkát irányítsa, a jelölt megkapta az egyetem meghívóját és garancialevelét, amit Muzslay atya adott át a választottnak Magyarországon. Személyesen kívánt találkozni vele, hogy megismerhesse, és meggyőződjön arról, hogy nem vall vele szégyent a leuveni egyetemen. Megérkezése utáni napon máris munkába állt és munkájáról a harmadik hónap végén beszámolót készített.18 A pár hónapra tervezett tanulmányútból főleg az Orvosi Karon több esetben 2-3 éves tudományos munka lett. Miután bekapcsolódtak az Intézetek kutatómunkájába, lehetőséget kaptak nagydoktorátus megszerszerzésére is. Ebben az esetben 18 Coll. Hung. A. D. 30-31. 50
