Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)

Leuven és a katolikus egyetem

LEUVEN

ÉS A KATOLIKUS EGYETEM

A mai Belgium területén kialakult karolingi grófságok egyike volt Leuven. A grófság első ismert ura Lambert, akit II. Ottó császár nevezett ki. Brugge és Köln között folyó intenzív kereskedelem legjelentősebb gócpontjaként Leuven gyors fejlődésnek indult. A grófság a 13. század közepétől Brabanti hercegség címet kapta.

1356-ban Leuven lakóinak a száma már 15 000 volt. Jelentőségét nagyban fokozta az 1425-ben alapított Katolikus Egyetem. A város központját ma is jellemzik a 15-18. századi egyetemi épületek, a magas gótika két alkotása, a városháza és a Szent Péter-templom.1

Az egyetemet („Studium Generale Lovaniense") a város polgársága kérésére, IV. János brabanti herceg támogatásával, V. Márton pápa alapította 1425. december 9-én kelt bullájával. A működését 1426 szeptemberében kezdte meg három fakultással: művészetek („artes"), jog- és orvostudomány. A teológiai fakultás csak hat évvel ezután, 1432-ben indult meg.

Az egyetem gyorsan fejlődött. 1430 diákjával már a 16. század elején Párizs után Európa legnagyobb egyetemévé vált. A világ legősibb katolikus egyeteme, amely a katolikus jellegét a mai napig megőrizte, és az idén ünnepli 575. évfordulóját.2

Az egyetem egykori tanárai és diákjai közül a legismertebbek:

— Hadrianus (Hadriaan, Floris Boeyens, 1459-1523), a művészetek tanára, az egyetemnek kétszer is rektora, a későbbi

1 P. Bonenfant: L’origine du titre du duc de Brabant. Bruxelles 1949. J. Cuvelier: La formation de la ville de Louvain.Bruxelles, 1935.

2 H. de Vocht: L’Université de Louvain à travers cinq siècles. Bruxelles, 1927.

9