Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)
Előszó
ELŐSZÓ Az Egyház a „népek édesanyja és tanítója" (MM 1). XXIII. János pápa ezen szavai jobban kifejezik az Egyház küldetését a földön, mint minden más teológiai meghatározás. A kereszt- ségben újjászüli vízből és Szentlélekből Isten gyermekeit. A szentségek kegyelmével táplálja őket. A földi zarándoklásuk során megmutatja nekik a járható utat, az üdvözítő igazságot és a boldogító életet, Jézus Krisztust. „Én vagyok az út, az igazság és az élet" — mondja Jézus (Jn 14, 6). Az Egyház küldetése nem evilági jellegű. Nem az a feladata, hogy egy meghatározott gazdasági és társadalmi rendet építsen fel a földön. Egyetlen célja az, hogy a Megváltó munkáját folytassa. Ő pedig nem azért jött a földre, hogy megítélje a világot, hanem hogy tanúságot tegyen az igazságról, hogy szolgálja és megmentse a pusztulástól. „Az Egyház szociális tanításának az előadása és terjesztése evangéliumi küldetés, amely az Egyház sajátja" (SRS 41). Ezt a tanítást sokan félreértik. Vannak, akik keveset vagy semmit sem várnak tőle, sőt még helytelenítik is, mivel szerintük az Egyháznak kizárólag a természetfeletti küldetésével kellene foglalkoznia tekintet nélkül a földi létére. Az Egyház nem evilágból való, ne törődjön tehát a világ dolgaival!... Mások túlságosan is sokat várnak az Egyháztól: technikailag kidolgozott, jól kipróbált terveket a világ gazdasági és társadalmi gondjainak megoldására, sőt még egy nemzetközi összefogás megszervezését is a tervek kivitelezésére. A félreértések alapja legtöbbször az, hogy sokan még az egyháziak közül sem ismerik az Egyház szociális tanítását. Ami a volt szocialista országokat illeti, ez teljesen érthető. A marxista ideológia kizárólagosságot követelt magának és szi7
