Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)
I. A szociális kérdés - 2. A jobbágyság
sereget. Dózsa viszont Cegléden a földesurak elleni lázadásra szólította fel a mezővárosok és a falvak lakóit. A lázadás főleg az Alföldet érintette egészen Heves vidékéig. A magyar főnemesség páratlan kegyetlenséggel nyomta el a lázadást. Dózsát, a „parasztkirályt", tüzes vas székbe rakták, hajdúit pedig arra kényszerítették, hogy az égett húsába harapjanak. A véres bosszú után még ugyanabban az évben a nemesi országgyűlés meghozta azokat a törvényeket, amelyek 1848- ig megpecsételték a magyar parasztság sorsát. A törvények az ország minden parasztját, kivéve a szabad királyi városok lakóit, szabadságvesztéssel és örök szolgasággal büntette, és még a költözködési jogtól is megfosztotta. A magyar paraszt ekkor lett röghöz kötött, aki minden kis darab földért robottal, pénzzel és részletesen körülírt „ajándékokkal" tartozott a földesurának. A jobbágy „hereditarius subditus" lett, vagyis a szolgálati kötelezettségek apáról fiúra szálltak. A munka elutasítása az urasági jogok megtagadását jelentette, amit a földesurakból álló úriszék keményen büntetett. Ezenkívül még az állami és vármegyei szolgáltatások is terhelték a jobbágyokat, ami újabb teret biztosított a visszaéléseknek. Verbó'czi István Hármaskönyve (Tripartitum), amelyet az 1514. évi országgyűlésen nyújtott be, magába foglalta a parasztság elleni határozatokat is. Dózsa parasztjai elleni véres bosszút ez örökítette meg hosszú századokra. Könyve III. része 1. paragrafusa felsorolja a különböző nemzetiségű jobbágyokat: magyarok, szászok, németek, csehek, tótok, rutének, rácok, szerbek, bulgárok, jászok és kunok, majd pedig a 2. paragrafusban a következőket írja: „Jóllehet mindezen nemzetségek (a királyi íjászok, kunok, rutének és bidgárok kivételével) eddigelé a szabadságnak azon előjogával éltek volt, hogy — letévén a törvény szerinti földbért és megfizetvén a tar- tozásikat — amidőn és amikor akartak, szabadon költözhettek lakóhelyükről más helyekre, mindazonáltal ezt a szabadságukat a múlt nyáron egy bizonyos Székely György nevű gonosz rablónak vezérlete és 24
