Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)
I. A szociális kérdés - 2. A jobbágyság
A 14. században az ősi vérségi közösségek teljesen szétbom- lottak, a személyes szolgálati kötelékek is elszakadtak, és velük együtt a régi társadalmi szervezet nyomai is elenyésztek. A rendi társadalom két nagy rétegre tagozódott: a földesurak és a földjükön élők rétegére. A földesúri hatóság alá tartozó néprétegek legnagyobb része az ura földjén örökös használatra kapott telken terményadó és egyéb szolgáltatás ellenében önállóan dolgozó jobbágyok népes osztálya volt. Előzőleg a királyi, az egyházi és világi birtokokon elöljárói szolgálatot teljesítőket nevezték jobbágynak, akik a szegényebb szabadok és a szabados, de szolgasorsú emberek soraiból kerültek ki. A későbbi fejlődés során ezen jobbágyok ivadékai részben a köznemesi osztályba emelkedtek fel, részben a szabad paraszti réteg tagjaivá váltak. Habár a földesurak hatósága alá tartoztak, úrbéres szabadok voltak, szabadon költözhettek, hogy más földesúr szolgálatába álljanak, avagy a városban telepedjenek le. A földesúrnak a tőle mintegy örökbérletbe vett földért bérletet, a királynak telek- vagy kapuadót, az Egyháznak pedig a termés egy-tizedében meghatározott dézsmát fizettek. Helyenként változó természetű és méretű szekeres vagy gyalogos szolgálattal is tartoztak a földesúrnak. A jobbágyság szabadköltözködési jogát az 1298-as 70. te. és az 1351-es 18. te. biztosította. A terményadó egységesen kötelező mértékét a termény második tizedében állapították meg. A 14. században a jobbágy telkesgazda volt. Telkét családjával és cselédjével minden földesúri beavatkozás nélkül önállóan művelte, termékeit és minden ingóságát szabadon értékesíthette. Kezdetben egy-egy jobbágycsalád vidékenként 20-70 hold között ingadozó telket bérelt. Később a népes családok telke elaprózódott fél, negyed, sőt nyolcad telekké. A jobbágyok egy része földnélkülivé vált. Az adóterhek növekedése és a földesurak kizsákmányolási törekvései következtében a 15. század folyamán a jobbágyság jelentős része egyre nehezebb helyzetbe 22
