Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

Függelék

problémát jelentett a földbirtok aránytalan és szociálisan egészségtelen elosztása, valamint a nagy társadalmi különbségek.

Szekfű Gyula (1883-1955) a Három nemzedék című könyvében így foglalta össze a kor problémáit:

— „Széchenyi a kilenc millió jó és hű magyarnak nemcsak jogegyenlőséget és papíralkotmányt ígért, de földet és halhatatlan lelket akart adni. A leghűbb magyarnak az igéi elhangzottak, a parasztnak a földje alig szaporodott, s ha külső', esetleges tényezők: folytán vagyonosodon is, halhatatlan lelke csak véletlenségből nemesedett. Széchenyi ígéretei helyett kapott a kezébe vándorbotot, amellyel államilag egyengetett úton, idegen üzérek felügyelete alatt mehetett ki az amerikai bányák gyilkos levegőjébe, fehér rabszolgának. "

— „A jogegyenlőség a főúri, köznemesi és jobbágyi osztályok között társadalmi téren csak névleg valósult meg. Rendek nincsenek többé, de mágnás, gentry és pór, a kisgazda és a zsellér továbbra is külön egyéniségek, akiket az általános magyarság többé-kevésbé tudatos érzésén kívül alig köt össze vala?ni."

A két világháború között az irodalom egy része felfigyelt az ország, főleg a parasztság, a földnélküli zsellérek és az uradalmi cselédek helyzetére. Szabó Dezső, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Matolcsy Mátyás, Szabó Zoltán stb. hatása lelkes fiatalokból álló reformtársulásokban mutatkozott meg (Bartha Mik- lós-Társulat, Nemzetpolitikai Társaság, Széchenyi-Szövetség stb).

Ami az Egyházat illeti, a főpapság magatartását mind katolikus, mind protestáns részről jelentősen meghatározta nagy- birtokos mivolta. Ennek egyik súlyos következménye volt az ipari munkásság elvesztése az akkor még ateista és keresztényellenes szociáldemokrácia javára, amely a falvak szegényparasztjait is kezdte megszervezni.

Prohászka Ottokár már 1898-ban az egyházi birtokok szerinte „tarthatatlan és egészségtelen" viszonyainak rendezését sürgette. A földreformról szóló gondolatait a Magyar Sionban fejtette ki. 1916-ban egy általános demokratikus földreformjavas199