Erdő Péter - Gábor Bertalan - Szalay László: Latin-magyar-szlovák egyházjogi kisszótár - Studia Theologica Budapestinensia 16. (1997)

S

solliciudo, inis, f. - gond; starost’ (529.k. 1 .§), gondoskodás; starostlivosf (1348.k.) sollicitus 3, -sum, - gondja van vmire; starat’ sa o nieco (233.k.2.§) solus 3 - egyedül csakis; iba (26.k.) -a Sedes Apostolica, - csakis az Apostoli Szentszék; iba Apostolská stolica (1167.k. 1 .§) solutio, nis f. - 1. felbontás (házassá­gé); rozviazanie (1085.k.2.§, 1432.k.) 2. megoldás; riesenie (1446.k. 2.§, 1733.k.) 3. teljesítés; zachovaf (1290.k.) solvo, 3-1. felbont (házasságot); rozväzovaf (1123.k., 1143.k. 1 .§) 2. megold, eldönt (ügyet); vyriesif 3. teljesít, fizet; konaf (791 .k. 4) sordidus 3, usus -, - szennyes haszná­lat (szent helyé); nedóstojné pouzívanie (1222.k.) sortior, 4 - keletkezik; dostávat’ (107.k. l.§), effectum -, - hatást vált ki; nadobudnúf úcinnosf (190.k. 3.§) spatium, ii, n. - (idő) tartam; (120.k.l.§) specialis, e - külön, különös; zvlástny (114.k. 1 .§) decretum -e, - külön határozat; zvlástny dekrét (116.k.2.§) delegatio -, - különös megbízás; zvlástne delegovanie (111 l.k. 2.§) lex -, - külön törvény; zvlástny zákon (335.k.)- licentia, - külön engedély; osobitné povolenie (1298.k.)- mandatum -e, - különleges megbízás; zvlástny mandât (134.k. 3-§) norma -, - különleges előírás; osobitná norma (1691 .k.) specialiter - külön; zvlásf (8.k.l.§, 26.k.) különlegesen; zvlástne (574.k.2.§) speciatim - különösen; különösképpen; zvlásf (233.k. 1 .§) species, iei, f. - 1. látszat; podoba (634.k.2.§, 947.k.) 2. fajta; druh (tac. 1417.k.) 3. szín (eukarisztikus); podoba (899.k.l.§, 925.k.), 4. in -e, - különösen; zvlástne (tac. 822, tac. 1083, tac. 1496), 5. facti -, - tényállás; skutkovÿ stav (1612.k.2.§) specificus, 3 - sajátos; zvláütny ( 1405 .k.2. §) interrogationes -ae, - részleges kér­dések (az általános kérdések ellen­téte a kihallgatáson; specifické otázky (1563.k.) in forma -a, - különleges jelleggel (formában) (pápai megerősítésről); zvlástna forma (1405.k.2.§) spectabilis, e - 1. látható; viditel’ny (1234.k.2.§), specto, 1 (acc.) - 1. tartozik vmihez; patrif (207.k.2.§), vonatkozik vmi­re; tÿka sa (243.k.), 2. tartozik vkire; patri (323.k.2.§, 470.k., 584.k., 1206.k., 1652.k. 3.§) 91

Next

/
Thumbnails
Contents