Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
Bevezetés
A kutatásban alapkérdéssé a város fogalmának meghatározása vált s azoknak az ismérveknek a megtalálása, amelyek megkülönböztetik a nem-városi településtől. Ez a kutatás egészére nagy hatást gyakorolt. Részben azzal, hogy a város általánosabb értelemben vehető kritériumainak mérlegelése vált szükségessé, részben oly módon, hogy a város-kategóriák felállításának igénye került előtérbe. Ez utóbbi esetben a kategóriákba való besorolás az alkalmazható ismertetőjegyektől függ. A város alapítottságának vagy éppen spontán kialakulásának problematikáját is ebbe a kérdéskörbe illesztették be. A város-kategóriák felállítása ill. az általános jelenségek megragadásának igénye mögött az a nyilvánvalóan európai méretben hasznosít- hatónak tartott elképzelés húzódott meg, mely a városoknak térben és időben — horizontálisan és vertikálisan — való összehasonlíthatóságára törekedett. Az ilyen egybevetésnél a mércét az alkalmazható város-ismérvek jelentették. A módszer elméleti síkon egyszerűbbnek tűnt, mint a gyakorlatban. A praxis megfontolásokra késztetett, s ezért előtérbe került a város-kritériumok értékelése, alkalmazhatóságuk realitása. 1969-ben nagy jelentőségű tanulmány jelent meg A. Joris tollából, amelyben a szerző saját kutatásának tapasztalatait és a szakirodalomból levonható módszertani tanulságokat éles logikával rendszerezte. A város-kategóriákról írott dolgozatának már a bevezető sorai alapvető tényre mutatnak rá: „...a mindmáig javasolt kategóriák mindegyike igazában éppen annyi akadályt hozott, mint előnyt."4 A várostörténeti kutatás — megítélése szerint — az utóbbi évtizedekben főként 5 kritériumot tekint a városiasodás jellemzőjének. Ezek a következők: statisztikai (népesség-szám), történelmi, jogi, terminológiai és gazdasági. Ismertetésükkel egyidejűleg az alkalmazhatóságukkal kapcsolatos fenntartásokra, kételyekre is kitér. A statisztikai ismérv, a népességszámra építő módszer alkalmazásával szemben — szerinte — két igen lényeges ok int az óvatosságra. Az egyik — megítélése szerint a kevésbé jelentős — az, hogy nem tisztázott: a város lakossága alatt csak a falon belülieket kell érteni, vagy a városfalon kívülieket is. Az első ugyanis a városi népesség 4 Joris, 89. old. 7
