Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása

jüknek a vizsgált korszakra nézve alapvető, egymást kiegészítő-folytató müve lesz.5 Munkájuk a francia város története, az „urbanus" francia fejlődés szintézise. Számos olyan kérdés taglalásánál, melyek megírásakor Chédeville és Le Goff előbbi nézetek, eltérő megközelítési mód- és koncepciók ellenében foglal állást, a teljesség érdekében ezekre az általuk röviden érintett, de mégis lényegesnek tartható korábbi kutatási álláspontokra, a vitatott eredmények szerzőinek művei alapján részletesebben is kitérünk. Kettőjük közül kétségtelenül a nemzetközi tekintélyű, Európa-szerte elismert tudós, Le Goff rendelkezik nagyobb szintézist teremtő erővel.

Ha kb. a XIV. század első feléig tekintjük át ezt a fejlődést, a kérdésfeltevéseknek és a megközelíthetőségnek teljes bonyolultságát azzal lehet érzékeltetni, ha a vizsgált korszak város(előzmény)ként tekintett jelenségeiről e tanulmányokra építve áttekintést adunk. A történésznek nem kevesebbre kellett vállalkoznia, mint arra, hogy ama megállapításától, mely szerint „a város (cité) a X. század elején olyan erődítmény, melyhez meghatározott katonai szerepű körzet tartozik",6 eljusson a cité-k mellett növekedésnek induló új központok bemutatásához. A cité és a château (melyet castrumnak is neveznek), a suburbium, a monostor és erődítményei viszonyainak ábrázolásával egyidejűleg a Karoling és a rákövetkező kor közötti kontinuitást hangsúlyozva, a wik és a portus szerepét és jelentőségét emeli ki.7 A városi fejlődés szempontjából új és jelentős formának a bourg-ot tekinti. Mint írja, a középkori város eredeti módon növekszik: ahelyett, hogy egyetlen castrumból kiindulva fejlődne, melynek perifériája fokozatosan urbanizálódik, — a leggyakrabban polinukleáris szerkezetet mutat, amelynek új elemei általában bourg (burgus) nevet viselnek. Ennek a bourg-nak a kezdetei a IX. századra vezethetők vissza. A szó eredetének vizsgálatánál nagy jelentőséget tulajdonít annak a 370-es évekből származó római feliratnak, amely a burgust, a megerősített őrállomást, kereskedelemnek rendelt helynek írja: „Nunc

5 Szintézisük a „Histoire de la France urbaine” kötetben jelent meg 1980-ban.

6 Chédeville, 36. old. G. Dubyre hivatkozva írja, hogy a déli területen — ahol a zárt városok eléggé számosak voltak —, a cité a katonai életnek majdnem kizárólagos színtere s a védelmi rendeltetés egy pillanatra a városi vitalitás meghatározó tényezője maradt. (Uo. 48. old.)

7 Chédeville, 46. és köv. old.

26