Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - Az európai várostörténeti kutatások főbb irányzatai és eredményei

JOGELEMEK — INTÉZMÉNYEK — VÁROS

I.

Az európai várostörténeti kutatások főbb irányzatai és eredményei

Az európai városok alakulására talán a legnagyobb hatást a francia területek változásai jelentették. Mind a nagyközépkor, mind a középkor formálódó városai és lakóinak igen korai időtől megfigyelhető társulásai vagy együttélésük változó, ám jogilag meghatározható kereteire vonatkozó észrevételek, eredmények ösztönözték a kutatókat, legutóbb Le Goffot annak megállapítására: a középkori francia város politikai modellek szülőhelye volt. Jóllehet Franciaország nem ismerte Észak- és Közép-Itália városi fejlődésének korai érettségét és erejét, Franciaországban nem volt a vidék felett uralkodó, olyan város-állam, mint a contado felett az itáliai civitas-ok, de, főleg, ha ideszámítjuk Flandria minden részét, Franciaország az „urbanizációs jelenség egyik legerőteljesebb színpada volt", azok egyike, ahol az ökonómiai tény a legnyilvánvalóbb volt, és amely igen hamar intézményi és politikai formákhoz jutott.1 Indokolt hát, a francia városfejlődés és történetírása áttekintésével kezdeni az európai várostörténeti kutatások főbb irányzatainak és eredményeinek rövid bemutatását.

1 Le Goff, 1980. 22-23. old.

24