Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Bevezetés

Ennek a város-jelenségnek az eredetisége sehol nem mutatkozott meg jobban, mint a kultúra területén. Volt középkori városi kultúra."' 3 Ezt a kultúrát természetesen átjárták, átszőtték a kereszténység elemei. Le Goff Mumford megállapítására építve írja le újból: a kolostor teremtett új városi modellt.

Milyen is volt hát az urbanizáció súlya és jellege Franciaországban? — kérdi. Az egyik jellegzetesség: Dél-Franciaországban inkább megtalálható az antikvitás és a nagyközépkor városi öröksége, de — a kivételektől eltekintve — csekélyebb gazdasági, politikai és intellektuális szerepet játszott, mint Észak-Franciaországban, ahol ott volt ezen kívül a középkori kereszténység intellektuális fővárosa és legnagyobb városa: Párizs. A másik sajátosság: a királyi hatalom korlátozta ugyan a városok önkormányzatát és hatalmát, de a királyoknak szinte állandó, városok iránti jóindulata az urbánus Franciaország növekedését segítette. Megítélése szerint az a tény, hogy Szép Fülöp- től kezdve a városok képviselőit meghívták az ország gyűléseire, egyfajta egységet hozott létre, még akkor is, ha a városi meghívottak hatáskörére az jellemző: „A királyi kívánságokba való beleegyezés egyszerű kamarái, e gyűlések jelentősége korlátozott volt..."M (Kiemelés tőlem. L.E.) A városok súlya Észak-Franciaországban a XII. század elejétől tapintható ki, de, mint Duby megfogalmazta: „A hasadék ismét megnyílt a falu és város között..., de Észak-Franciaországban 1180 előtt... a vitalitás erői falusiak maradtak."

A Le Goff által feltett kérdések jelentős részére az urbánus Franciaország történetének legutóbb megjelent reprezentatív kötetében

körültekintő választ ad André Chédeville-nek, ill. Le Goffnak mun✓ 35

kánk más részében részletesen is elemzett müve.

Az európai városfejlődést és kutatást egyaránt befolyásoló tényezőként kell újólag megemlíteni az antik városhoz való viszony szempontját. A már érintett kutatási eredményeken kívül ill. mellett — módszertanilag — olyan megfogalmazás és megközelítési mód vezet leginkább általánosan alkalmazható eredményre, amely az antik városhoz való viszonyt nemcsak a kontinuitás kérdéseként veti fel, ha- 33 34 35

33 Le Goff, 1980. 18-19. old. Vő. még G. Duby, 1984. e vonatkozásban igen gazdag és meggyőző részeit és Le Goff, 1979-ben megjelent művét.

34 Le Goff, 1980. 22-23. old.

35 Histoire de la France urbaine... 1980.

19