Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
Utószó
Lengyelországban a jogelméleti és intézménytörténeti vizsgálat a XIV. században válik majd ténylegesen érvényesíthetővé.467 Az értekezés első alapozása az az 1977-ben németül megjelent tanulmányom volt, amely először mutatta be a magyarországi településekre alkalmazott terminus technikusok sokféleségét, egyszersmind bőséges adatbázis alapján azt is igazolta: az alkalmazott terminus technikus nem fejezi ki az adott település fejlettségének fokát, s nem a város-lét meghatározója. A terminológiai kérdések vizsgálata során az 1351. évi törvénynek a civitas murata-ra vonatkozó része késztetett arra, hogy ennek pontos tartalmát vizsgáljam. Ekkor vettem először kézbe Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institutiók c. tankönyvét, melyet Kumorovitz professzor úr nemcsak nekem, hanem más tanítványának is ajánlott. A következő fázist már a megismert római jogi definícióknak a szakirodalomban való felkutatása töltötte ki. Ezzel — és a közben állandóan folytatott hazai kutatások eredményeinek értékelhetőségével — szinte egyidejűleg kellett rájönnöm arra, a római és kánoni jog alkalmazásának tere Európa és a Szigetország, s hazai gyakorlatának megismeréséhez nekem ennek a háttérnek az ismeretére van szükségem. Mesterem, Kumorovitz professzor úr állandó biztatása nélkül ezt a több évtizedes kemény munkát nem tudtam volna elvégezni. A francia, angol területek és az olasz városállamok sokrétű vizsgálata, több évtizedes történetírásának áttekintése, a német városok történetírásának, irányzatainak értékelése feltétlenül szükségesnek tűnt ahhoz, hogy a hazai kezdetek felvázolásánál jobban körülhatárolható, egységes szempont szerint járhassunk el. Ezt a jogi, a római és a kánonjogra épülő elv következetes alkalmazása tette lehetővé. Az így elért eredmények a jogi személyiséggel rendelkező, ám a kiváltságlevél elnyerése előtti »város«, vagy éppen kiváltságlevél nélküli »város« meghatározásának és az államfő ezekhez való viszonyának kérdéseit világították meg. így vált lehetővé Buda és Zágráb (Mons Grechensis) összehasonlítása, azonos vonásaik kiemelése és podesta-városként való értékelésük, Esztergom, Székesfehérvár és 467 Gerics 1987. 315. old. és vonatkozó jegyzete. A szerző itt Russocki, Stanislaw munkájára hivatkozik, melynek különösen 22. és 48. jegyzete indokolja, hogy Labuda nézeteit fogadjam el. 164
